Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 14 (220. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat záróvitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter:
93 Azt hiszem, hogy ha a jövő hét során sz avazunk a törvényjavaslatról, messze nem hihetjük azt, hogy a munka lezárult, és onnantól kezdve, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor egy végeredmény születik. Bizonyos szempontból természetesen igen, hiszen keletkezik minden valószínűs ég szerint egy új kódex. Nagyon nehéz és nagyon fontos feladat jön még ezután, hiszen a hatályba léptető rendelkezésekkel, az úgynevezett Ptké. rendelkezéseivel kapcsolatban még nagyon sok munka van hátra, és nagyon fontos az, hogy a társadalom megfelelően felkészülhessen az új törvény alkalmazására. Azt hiszem, a szakmának az a része, aki fontosnak tartotta, hogy megismerhesse a törvényjavaslat alakulásának sorsát, elégedett lehet, mert minden lehetőség adva volt számára, hogy azt részben megismerje, részb en konstruktív módon hozzájáruljon annak jobbításához is. Azóta, amióta szerepel az igazságügyi tárca honlapján, és tudom, hogy többedik verzió készült el, nagyon sokat változott a javaslat az elmúlt hónapokban és természetesen az elmúlt években is. Mi hos szú időn keresztül figyeltük azt a változást, amely végbement e törvényjavaslattal kapcsolatban, és kategorikusan nem foglaltunk állást a javaslatról. Az elmúlt időben arról győződtünk meg, hogy szükség van erre a törvényjavaslatra. Úgy gondolom, a kormány elfogadhatóan megpróbálta elérni a lehetséges legjobb változat elkészítését, illetve elérni azt, hogy a legjobb változat születhessen meg. Biztosan lehetne most is javítani rajta, hiszen az a kétszázegynéhány pontból álló záróajánlás is, amely előttünk f ekszik, ezt támasztja alá. De kétségtelen tény az is, hogy el kell jönnie egy pontnak, amikor tudni kell lezárni az ezzel kapcsolatos vitákat, hiszen ezek a viták a végtelenségig joggal húzhatók lennének. Nem értek egyet az imént felszólaló kollégáimmal ab ban, hogy ilyen módon viszonyuljon bármelyik frakció is ehhez a törvényjavaslathoz, mert nem érdemli meg ez a törvényjavaslat, hogy így álljunk hozzá. Lehet a törvényjavaslatról igennel, nemmel és tartózkodással szavazni, de egyáltalán nem részt venni a sz avazáson véleményem szerint nem helyes dolog. Mi minden valószínűség szerint a jövő héten a szavazás során - a liberális frakció - itt leszünk, szavazni fogunk, és a törvényjavaslatot támogatni fogjuk tudni. Nagyon remélem, hogy a következő munka, a Btké. elkészítése is megfelelően jó színvonalú lesz. Nagyon fontos, hogy a hatálybalépéssel kapcsolatban minden rendben legyen majd. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki szólni, miután a monitoromon több név nem szerepel. (Nincs jelentkező.) Ha nem kíván több képviselő felszólalni, akkor megkérdezem Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Draskovics Tibor: Igen.) Jelzi, hogy igen. A miniszter urat illeti a szó. DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ebben a szűk szakmai és szakmai baráti körben néhány gondolatot a Ptk. el őkészítésével és a döntéssel kapcsolatban elmondjak. Az első szó természetesen a miniszter részéről is a köszöneté. Köszönet mindazoknak, akik kezdeményezték az új Ptk. kidolgozását, és ez egy hosszúhosszú időre visszanyúló kezdeményezés, és érthető, hogy ez egyszerre jött jogalkalmazói körökből, és egyszerre jött akadémiai, oktatói körökből, és a gyökerek valahova az ELTE Jogtudományi Karának polgári jogi tanszéke környékére nyúlnak vissza a dolog természeténél fogva. Köszönet illeti azokat, akik ébren ta rtották ezt az ügyet. Köszönet illeti mindazokat, akik az 1998ban - és nem '99ben, itt persze mindnyájan érezzük, az évszámnak van egy pici politikai jelentősége - elindított szakmai munkában részt vettek, azokat, akik a kodifikációs, majd a szerkesztőbi zottságban hosszúhosszú időn keresztül - egyébként egyéb feladataik mellett, erőt, fáradságot nem kímélve - dolgoztak ezen. Köszönet mindenekelőtt
