Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
839 vélemény jelenik meg, többféle érvet tudunk szembeállítani akár a miénkkel, adott esetben pedig éppen egymással is. Ami azonban közös magában a törvényjavaslatban és az opc ionálisan megjelenő véleményekben, hogy bizony a következő esztendő a számos bizonytalansági tényező közepette sok kockázatot rejt magában. A tények és a vélemények is ezt hangsúlyozzák. Kockázat, hogy sikerüle a gazdaság teljesítményét azon a makropályán tartani, amit megterveztünk. Látjuk, hogy sok előrejelzés, például az Állami Számvevőszéké osztja a kormányzat által megtervezett makropályát. Látjuk, hogy van ennél kedvezőbb, igaz, még csökkenő növekedés melletti elképzelés, ilyen például a Költségvetés i Tanácsé. Ismerjük a nevesebb nemzetközi és hazai előrejelző szakemberek, illetve ezzel foglalkozó szervezetek jelentéseit, amik nulla körüli számokat is megfogalmaznak. Éppen a tegnapi nap híre, hogy a hazai egyik elismert ilyen kutató, a Pénzügykutató m ár pozitív, 0,5 százalékos növekedést jelez előre. Ebben a konstellációban tehát rendkívül óvatos, megfontolt a kormányzat részéről az a 0,9 százalékos növekedés helyetti csökkenés, ami ezekhez az előrejelzésekhez képest rendelkezésre áll. Itt azonban még azt hozzá kell tenni, hogy természetesen ez a szám abból a szempontból is indokolható, hogy kicsit korábbra csúszott a tervezés időszaka, ezért a ma megismert bemutatások már ezekkel az információkkal gazdagabban tudják előállítani azt a makropályát, amit hitelesnek, megvalósíthatónak neveznek. Kockázat az is, hogy sikerüle a hiányt tartani. Bár úgy vettem észre, hogy ma olyan hazai vagy külföldi előrejelző, minősítő nemzetközi szervezet nincsen, amely ne fogadná el, hogy a magyar költségvetés 3,8 százalék os eredményszemléletű hiányt meghaladó mértékű deficitet mutatna fel, tehát tudja tartani ezt a mértéket. Itt kell elmondani, hogy kevés ország van, amely jövőre a költségvetés hiányát nem bővíti, hanem a magyaréhoz hasonlóan csökkenti; nem túl jelentős mé rtékben, de csökkenti. Ami a kockázatok közül mindenképpen kiemelést érdemel, és nyilván persze vitatkozni lehet vele, de elismerendő, az bizony a Költségvetési Tanács észrevétele, hogy a 201112es időszak elsősorban a személyi jövedelemadó miatt fedezetl en kockázattal rendelkezik, ezt majd számba kell venni. Fontos, hogy az Állami Számvevőszék a bevételeket tartja kockázatosnak, ellentétben a Költségvetési Tanáccsal, amely egyes kiadási tételek esetében lát ilyen típusú kockázatokat. Ezt hallottuk is az e lnök úr tolmácsolásában. Az állami vállalatok meg nem térített vesztesége és az önkormányzati szektor ilyen kockázati tényező a következő évi költségvetésben. Milyen céljai vannak ennek a költségvetésnek? Az első ilyen cél, amit hangsúlyoznunk kell, a stab ilitás, az egyensúly. Magáról a hiány mértékéről már beszéltem, de nézzük meg, hogy mi az, ami garantálja, hogy azon kívül, hogy a szándék megvan, tudjuk kezelni azokat a kockázatokat, amiket szintén elismerünk, hogy léteznek. Most a költségvetésben 312 mi lliárd forint összegű tartalékok vannak felhalmozva. Ezek egy részét majd még itt, a költségvetési vitában természetesen nevesíteni fogjuk, a céltartalékból ki fognak kerülni, de maga az összeg már olyan nagy, hogy kellő garanciát nyújt arra, hogy a jövő é vben azok a folyamatok, amiket feltételeztünk, kis kilengés esetén is pénzügyileg fedezettek tudnak lenni. Tehát az általános tartalék, a stabilitási tartalék és a kamatkockázati tartalék elegendő fedezetet biztosít ezekre a makropályáktól eltérő, ténylege sen megvalósuló folyamatokra. Milyen a második fontos tényező, a versenyképesség? A versenyképesség területén látjuk, a kormányzati terv az, hogy a kivitel 3 százalékos, a behozatal 2 százalékos növekedést érjen el. Az arány megmarad, a Költségvetési Tanác s ennél egy 2 százalékkal magasabb értéket mutat, de ugyanígy pozitív szaldóval. Ez azt jelenti, hogy az áruforgalmi egyenlegünk jövőre pozitív lesz, és a folyó fizetési mérleg is érdemben változatlan szinten, tehát 3 százalékot kismértékben meghaladó
