Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
820 Az, hogy az oktatási rendszer egészét érintően pedig a költségvetés nem a költségvetésben, hanem a költségvetésen kívüli törvényekben alapvető változtatásokat hoz, megint azt mutatja, hogy egyáltalán nem érdekli már őket az, hogy valamilyen felelősséggel tartoznak akár a választóik (TataiTóth András: Nem egy királyi stílus ez, Lajos!) , akár pedig önmaguk számára. Az állam akkor, amikor ezt a költségvetést megfogalmazta, tulajdonképpen feladott egy sor , a magyar polgárok számára mindenképpen fontosnak mondható dolgot. Ebben a költségvetésben nem szerepelnek azok a tételek, amelyekről azt lehetne mondani, hogy érdemben képesek a közbiztonságot javítani. Márpedig a magyar emberek közbiztonsággal kapcsolat os érzése nagyon vegyes, és akkor még nagyon óvatosan fogalmaztam. Ebben a költségvetésben nem szerepelnek azok a tételek, amelyek a magyar állam által nyújtott jogszolgáltatást erősítenék. Pedig, kedves képviselőtársaim, látjuk, ho gy a jogszolgáltatás zavarai a gazdaság mindennapos működésére is döntő mértékben hatással vannak. Egy vállalkozó egy elszámolási vitában nem tud éveket várni egy bírósági ítéletre, mert közben tönkremegy, egy 30 milliós tételben tönkremegy. Külön szépsége a dolognak, ha a végén kiderül, hogy az állami tartozás indítja el a lavinát, hiszen az állam nem fizet a fővállalkozónak, az nem fizet az alvállalkozónak, az nem fizet az alvállalkozónak, az meg nem fizet az embereknek. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) De jogszolgáltatás esetében mégis kellene valamit az államnak áldozni a tekintetben, hogy ezt a láncolatot felszámolja, megszüntesse, tegyen arra intézkedéseket, hogy elérhető módon egy elszámolási vita 34 hónapon belül véget érjen. Ebben a költségvetésben ilyesmi nincs. Ebben a költségvetésben az egy 30 milliárdos “Út a munkához” programon kívül - ami, még egyszer mondom, körülbelül a nyár közepéig fog tartani - a magyarországi munkahelyek megmentése, ne adj’ isten, gyarapítása kapcsán érdemi intézkedés nin cs. Különösen brutális ez a költségvetés az egészségügyi ellátások esetében, mert egész egyszerűen ebben az évben az egészségügyi ellátások finanszírozásából durván 60 milliárd forint hiányzik. (Göndör István: Ha a hátralévő négy percben arról beszélne kép viselő úr, hogy mégis hogyan teremtene egyensúlyt!) Ennyivel kevesebb az idei évben az egészségügyre fordítható összeg, mint az előző évben. Ehhez képest, ha az ágazati miniszter azt mondja, hogy most a 60 milliárd ugyan valóban hiányzik, de most 2 milliár dot hozzáteszek, akkor ebből nem az következik, hogy 2 milliárddal többünk van, hanem az, hogy 58 milliárd forinttal kevesebbünk. Ezt már egyébként mindenki érzékeli, kedves képviselőtársak, aki nem védett egészségügyi intézményekbe jár kezeltetni magát. A mikor ott tart az egészségügyi ellátás, hogy tervezhető ellátások maradnak el, tervezhető műtétek maradnak el, mert már nincs rá finanszírozás; amikor év közben úgy térünk át a bázisfinanszírozásra, hogy a finanszírozó nem mondja meg, hogy egyébként az átt éréskor milyen bázisból hajlandó számolni, csak majd a három hónapos idő eltelte után, hogyan lehet így érdemben gazdálkodni? Sehogy. És ez igazából, kedves képviselőtársaim, megint egy felszámoló mentalitása. Egy felszámolónak mindegy. Mert egyébként mily en nyomot hagynak az egészségügyben a szocialisták maguk után? Legfeljebb a széfeket a kórházban. Esetleg néhány valahol elkallódó vizitdíjautomatát. Más érzékelhető nyomuk nem marad. És hozzáteszem, hogy eközben azt is kell tudni, hogy az egészségügyi in tézmények végső soron mégiscsak az önkormányzatokhoz fognak fordulni, mert az önkormányzatok a legnagyobb intézményfenntartók ebben az országban, mintegy 80 százalékban. És ekkor mit mond még ez a költségvetés? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Újratervezés! ) Hogy kedves önkormányzatok, tőletek meg elvonok 120 milliárd forintot. Ami 120 milliárd forint nem 120 milliárd forint, mert a különböző tárcáknál kezelt összegekből rengeteg olyan pályázható forrás volt korábban, ami szintén önkormányzati fejlesztésekre , önkormányzati működésre, önkormányzati finanszírozásra volt felhasználható. Ha ezt hozzávesszük, akkor nyugodtan mondhatjuk, ez a 120 milliárd körülbelül 200 milliárd forint körül mozog.