Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
794 hangulati tükröződését tekintve kritikus ponthoz érkezett az egészségügyi ellátás és annak igényei megkülönböztetett szerepeltetése. Közbevetőleg megjegyzem: több, az egészségügyi ellátásra irányuló ellenőrzésünk, jelentésünk, rávilágítva a hibákra, kiútteremtő javaslatokat tartalmazott; megjegyzem: úgy látszik, jóformán eredménytelenül. Folytatnám azzal, hogy a vita kiterjedhet a jóléti jellegű szolgáltatásokra, valamint az állampolgárok jövedelmeire . Ezzel összefüggésben nem lenne helyes megfeledkezni arról, hogy az utóbbi időben a rosszabb jövedelmű háztartások helyzete az átlagosnál jobban romlik. Erősödik a lakossági jövedelmek polarizációja, és folytatódik a legszegényebb rétegek leszakadása. A p énzügyi egyensúly helyreállítására és a fenntartható növekedési pályára állásra irányuló intézkedések üteme és intenzitása - ebben, úgy vélem, minél teljesebb egyetértésre van szükség - nem lépheti át azt a határt, amit a társadalmi béke, közelebbről a lak osság mindennapi életviteli lehetőségei jelölnek ki. Az Állami Számvevőszék nem áll egyedül azon szakmai véleményformáló intézmények sorában, amelyek visszatérően sürgetik bizonyos fundamentális kérdések mélyreható vizsgálatát. Ilyenek például: vajon a nap jaink gazdasági válságának hatására megváltozó világban milyen korszerű, demokratikus államot és milyen piaci viszonyokat lehetne építenifejleszteni Magyarországon? Ezzel összefüggésben kérdés, hogyan alakulnak a viszonyok az állam és a piaci mechanizmus külföldi és belföldi szereplői között. Eldöntendő, melyek az állam hagyományos körön túlmutató legfontosabb újszerű feladatai, és hogyan javítható a nagy közösségi ellátórendszerek működése, milyen legyen a szolgáltatásukhoz való, esélyegyenlőséget biztosí tó hozzáférési lehetőség. E fundamentális kérdések vizsgálatát és alkotó vitáját kívánja elősegíteni az Állami Számvevőszék Kutató Intézete által készített és a múlt héten a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság rendelkezésére bocsátott “Az ál lam célszerű gazdasági szerepvállalása a XXI. század elejének globális gazdaságában” című tanulmánya. Ismeretes, hogy a közpénzügyi szabályozás megújítása megkezdődött, amelynek eredményeként - az önök jóvoltából - fontos törvények szü lettek, azonban mindmáig nem került sor az államháztartás terjedelmének felülvizsgálatára, azoknak a közfeladatoknak rendszerbe foglalására, amelyeket az államnak finanszíroznia kell. A tanulmány az állam szerepével kapcsolatos logikai lánc felvázolása, a nemzetközi trendek és nem utolsósorban a magyar államműködés elmúlt húsz éve főbb tapasztalatainak áttekintése után felvázolja, hogy milyen változások szükségesek az állam gazdasági szerepvállalásában. Döntenie kell arról többek között, hogy konkrétan mely ek azok a javak, szolgáltatások, amelyekről maga kíván gondoskodni, de fontos annak tisztázása is, hogy az átadott feladat ellátása mely kormányzati szintek kötelezettsége. Az állam gazdasági szerepvállalásának kérdéseit gyakorlatiasan, a megoldások lehets éges kidolgozását empátiával közelítő eme tanulmányt jó szívvel ajánlom ezért a tisztelt Országgyűlés, valamennyiük szíves figyelmébe. A költségvetés, illetve annak vitája - bár a törvény csak egy évre terjed ki - mindig túllép a szűkebb szakmai horizonton és az időhorizonton is. Szükségképpen előre is kell tekinteni, ezzel jövőformáló hatást gyakorolni, ha nem köti gúzsba a nemzetgazdaság működését nehezítő veszélyforrásokkal való fenyegetettség, és nem uralja el a vitát a rövidlátó költséghaszon szemléle t. Bármennyire is fontos és megkerülhetetlen a jelenlegi bonyolult problémahalmaz megoldása, a költségvetési vita során ezen túlmenően nyilván megfelelő figyelmet kapnak a társadalmi feszültségek és feloldásuk lehetőségei, nem különben a jövő generációk so rsát formáló kérdések, feladatok is, vagyis a külső mellett a belső egyensúly harmóniájának az igénye. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! S mindenekelőtt tisztelt Elnök Asszony! Számvevőszéki elnöki mandátumom rövidesen lejár. Ismétel ten megköszönöm a számvevőszéki munka bátorítását, támogatását és hasznosítását. S mi mással is búcsúzhatnék a tizenkét éves ciklus utolsó parlamenti hozzászólása végén, mint azzal, hogy mély meggyőződésem: mi mindnyájan, az itt jelen lévők egyaránt attól a római mondástól vezérelve tettük és tesszük a dolgunkat, veszünk részt a költségvetési vitában, hogy a legfőbb törvény a haza üdve.
