Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. OSZKÓ PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
788 Ennek teljes egésze értelemszerűen az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezik, hiszen a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodása jogszabály szerint egyenleget, egyensúlyt kell hogy mutasson. Mindez abban az időben történik meg, amikor egyébként idénről jövőre megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, ami az Egészségbiztosítási Alap költségvetését illeti, jövőr e már egész évben is a teljes jövedelemsávra csökken az egészségügyi járulék is - mintegy 3 százalékkal , ami ugyancsak az Egészségbiztosítási Alap bevételeit érinti; és nyilván van egy olyasfajta, a válság eredményeként kialakuló vagy növekvő munkanélkül iség, ami ugyancsak a befizetett járulékok mértékét érinti. Mindez úgy érhető el, hogy a központi költségvetési hozzájárulások összege kompenzálhatja, korrigálhatja az egyébként a kieső bevételekből alakuló hiányt; a központi költségvetési hozzájárulások ö sszege a társadalombiztosítás alapjaihoz jövő évre 1212 milliárd forintos összegre rúg, ez egyébként körülbelül 30 százalékkal - sőt pontosan 32 százalékkal - haladja meg az idei évi hozzájárulást. Ennek az összegnek közel a fele, 595 milliárd forint a Nyu gdíjbiztosítási Alap bevételeit, 617 milliárd forint pedig az Egészségbiztosítási Alap bevételeit növeli. A tbalapokon belül értelemszerűen a legnagyobb kiadási tétel a nyugellátási kiadások, ez kicsit több mint 2900 milliárdos kiadási tétel, ez a teljes tbalap kétharmadát teszi ki egyébként. Ez értelemszerűen tartalmazza a megváltozott szabályok szerinti inflációkövető januári nyugdíjemelés fedezetét is, amit 4,1 százalékra terveztünk - mint jeleztem - a jövő évre; és 2010ben még sor kerül arra a korre kciós nyugdíjemelésre, ami a korábban, '8890 között, '9295 között, illetve '9798 között nyugdíjba menő saját jogú nyugdíjasoknak jár 2, illetve 44 százalékos mértékben. A tbalapok kiadásai közül a második legnagyobb tétel a gyógyítómegelőző ellátások kiadásai, ami 719 milliárd forintos tételben az idei várható kiadásnál magasabb, 5,1 milliárd forinttal magasabb tételben szerepel a költségvetésben a tervek szerint, a benyújtott változat szerint. Azzal, hogy ezt a nominális növekményt értelemszerűen úgy kell értelmezni, hogy az a fajta szabályváltozás, ami például a tételes egészségügyi hozzájárulást, az 5 százalékos járulékcsökkentést jelenti, az a közintézményeknél - így például a kórházaknál is - eleve tehercsökkenést, tehát költségcsökkenést eredmény ez. Gyógyszertámogatásra 545,4 milliárd forintos, az ideinél minimális nagysággal nagyobb előirányzat szerepel a költségvetésben. S ami az alapkezelő gazdálkodását illeti, itt értelemszerűen ugyanaz a takarékossági elv érvényesült, mint egyébként az intézm ények, az állami intézmények mindegyikére, ami egy takarékos, hatékony működéshez szükséges forrást biztosít a jövő évre nézve. A Munkaerőpiaci Alap gazdálkodásában elsősorban a válság idején jelentkező munkanélküliségből fakadó forrásigény tükröződik, em ellett adminisztrációs egyszerűsítések jelentkeznek a bevételi és a kiadási oldalon is. A bevételi oldalon a vállalkozói adminisztrációt egyszerűsíti, hogy megszűnnek az egyes külön járulékok, és egy darab úgynevezett egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot fizetnek a vállalkozók, és ezt az adóhatóság osztja szét az egyes állami alapok között, egyébként napi gyakorisággal, megfelelően ellenőrizhető módon. Kifizetési oldalon pedig az ellátórendszer egyszerűsítését eredményezheti, hogy a vállalkozásuk at megszüntetők ezután úgynevezett álláskeresési járadékban, illetve segélyben részesülhetnek a korábbi jogszerző idő megtartása mellett. Ami az önkormányzatok sok vitát kiváltó költségvetését illeti, erről valamivel részletesebben szeretnék szólni. Ugye, mindannyian tudjuk, de azért érdemes elismételni, hogy egy pillanatra se felejtsük el: a magyar gazdaság teljesítménye a 20092010. évek során összesen mintegy 7,5 százalékkal csökken. Tehát ennyivel kevesebb jövedelemből gazdálkodik az ország minden egyes szereplője. Ezt a csökkenést értelemszerűen a költségvetés is elszenvedi a bevételi oldalon, és mivel célunk, hogy a gazdaság versenyképesebb legyen, és a válságból a növekedésünk serkentésével tudjunk kilábalni, ezért nyilvánvaló, hogy a költségvetés nem teheti meg, hogy a kieső bevételeket a gazdaságból elvont forrásokkal próbálja ellensúlyozni; ezt meg kell takarítania saját magán, ahogy
