Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 14 (220. szám) - Pettkó András (független) - a pénzügyminiszterhez - “Adócsapdában az ország?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PETTKÓ ANDRÁS (független): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
48 Pettkó András (független) - a pénz ügyminiszterhez - “Adócsapdában az ország?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Pettkó András független képviselő interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Adócsapdában az ország?” címmel. Pettkó András képviselő urat illeti a szó. PETTKÓ ANDRÁS (független) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A tavaszi ülésszak végén több adójogszabály változására mondott igent a szociálliberális kormány, amely az eddigiekhez ké pest komoly változást és tehertételt jelent a családok, különösen a nagycsaládosok számára. Az egyik - szeptember 1jétől életbe lépő - módosítás értelmében a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Bár adót nem kell fizetni utána, de a személyi jövedelemadóalapba beszámít, tehát annak összegét növeli. Mivel az szjatörvény szerint adóév alapján adózunk, visszamenőleges hatállyal már ez év januárjától az összevont adóalap részét képezi a családi pótlék, amelynek következtében magasabb ad ókulccsal adózhatnak az érintettek. Minél több gyermek van a családban, annál több a családi pótlék összege, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy éves szinten akár kéthavi családi pótléknak megfelelő összeggel is kevesebb pénzt kaphatnak kézhez a családo k. Ilyen, alkotmányosan és erkölcsileg is aggályosnak mondható lépést, amely az állampolgárok jogbiztonságát is sérti, biztosan átgondolt előkészítő munka előzte meg. Ezért kérdezem, hogy a családi pótlék adóalapba vonása a jelenleg körülbelül 1 millió 300 ezer családi pótlékban részesülőből hány személyt fog hátrányosan érinteni a számításaik szerint. Mekkora bevételre számít ebből a gyermeksarcból az állam? De kérdezhetném a vagyonadóról is, amely az előzőeknél is több kellemetlen meglepetéssel fog szolgá lni az állampolgárok számára, és a legnagyobb vesztesei ugyancsak a nagycsaládosok lehetnek. A vagyonadóról eddig csak azt hallottuk, hogy a gazdagokat érinti, akik nagy értékű, esetleg több lakóingatlannal, vízi vagy légi járművel, nagy teljesítményű szem élygépkocsival rendelkeznek. Ehhez képest adófizetési kötelezettség terheli például azt a csupán egy ingatlannal rendelkező tulajdonost is, akinek az ingatlana kevesebb, mint 30 millió forint értékű, de a tulajdonos életvitelszerűen máshol lakik, sőt a jog szabály értelmében a haszonélvezeti jog átveszi az adóalanyiságot is. Egyszerű példa mindkét esetre egy nyugdíjasotthonban lakó idős ember vagy egy távoli településen munkát vállaló és ott lakást bérlő személy, de a nagyszülők után öröklő unoka is, és még sorolhatnám az élethelyzeteket. Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan lehetséges az, hogy míg egy magánszemély már két hónapja elkészített egy vagyonadókalkulátort, amire több ezren voltak kíváncsiak, addig az APEH honlapján egy betűt sem találunk a vagyonadóró l? Mikor és hogyan kívánják a lakosságot tájékoztatni a vagyonadóval kapcsolatban? Hogyan áll a hivatalok felkészülése? Az önreklámozás helyett a kormánynak arra kellene figyelmet fordítania, hogy az állampolgárok mielőbb felkészülhessenek az adófizetési k ötelezettségeikre, hogy annak minél egyszerűbben és gyorsabban eleget tudjanak tenni. Várom megnyugtató válaszát. (Taps a függetlenek soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár :
