Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke:
430 Az európai uniós direktíván belül maradva... - és valób an más országokban a gyerekvédelmi, tehát a kiskorúvédelmi szabályok kevésbé szigorúak. Igaz, ha bizonyítani tudjuk, hogy ezért hagytak ott minket, akkor kezdeményezhetjük az Európai Unió fellépését, de ezekben az esetekben, ezeket megvizsgáltuk, nem érdem es ilyen eljárást elindítani. A további azon megjegyzésével Jánosi Györgynek, hogy a tudatos médiafogyasztás mellett az oktatás jelentősége milyen nagy, ezzel lehetetlen vitatkozni. Ami a műsorszolgáltatási díjak rendszerét illeti, ez most is a testület as ztalán van, most is vizsgáljuk, és az én felfogásom szerint időleges könnyítést kell adni, és úgynevezett homogén csoportok szerinti megoldást kell választani, ugyanis a műsorszolgáltatók különböző csoportjait különböző mértékben érinti a válság, van, akit súlyosabban, van, akit kevésbé. Amiben megint azt kell mondanom, hogy egyetértek - vagy ha jól értem, akkor egyetértek a megjegyzésével, sőt erre erősítenék is , hogy a helyi média valójában szerintem - most nem a zenélőről, hanem a beszélőről beszélünk, ez alatt a helyi televíziókat és rádiókat is értendő - átveszi a piactér, az agora szerepét jó esetben. Nem biztosított a függetlenségük, nagyon sok helyen a helyi politika nagyon erősen befolyásolja, ez elég nagy baj. Ha lesz új médiatörvény, akkor a hel yi média politikai függetlenségét is biztosítani kell, politikai függetlenség pedig nincs gazdasági függetlenség nélkül. Tehát hogy normatív jellegű támogatást kapjanak, ami most gyakorlatilag egy sor ebben a közműsorszolgáltató kategóriában, majdnem norm atív a támogatás, de ez csak egy gyakorlat, nem pedig elv. Ezt elvvé kell tenni. Egyébként meg kell mondjam, hogy az általam többször bírált médiatörvényjavaslat, a 2008as átfogó médiatörvény éppen a finanszírozás tekintetében jelentős előrelépést jelent ett, és amikor alkalmam volt, emiatt meg is dicsértem, tehát ezt a vonását nem bíráltam. Igen, támogatáspolitika kell hogy legyen. Az ön- és társszabályozás kérdése. Itt megint egyrészt úgy vettem ki, hogy Jánosi György ezt támogatja, CserPalkovics képvis elő úrnak pedig fenntartásai vannak. Én az ön- és társszabályozást nagyon fontosnak tartom. Egyetértek azzal, hogy most is lehet - egyébként CserPalkovics képviselő úr sem elutasító, hanem szkepszist érez. Egy biztos: egy erős és ha kell, szigorú hatóságn ak ott kell állnia mindenképpen az ön- és társszabályozás mellett. De azért nekem nagyon rokonszenves modell, hogy alapvetően a piaci szereplők lessék egymás körmét, és ha mutyizás van, vagy valamilyen poolba rendeződnek, vagy összejátszanak, vagy helytele nül értelmezik az erkölcsöt és a jogot, akkor fölötte ott áll a médiahatóság. (18.10) Az ön- és társszabályozásnál a médiahatóság hátrébb kell hogy szoruljon, és ezt én nagyon is helyeselném. Hozzáteszem, hogy egy nagyon veszélyes dilemmára is válasz az ön- és társszabályozás, hogy ne működjön a médiahatóság, ha úgy tetszik, ízlésrendőrségként, tehát a jogot és az ízléskifogásokat különböztesse meg, ami egyébként nagyon gyakran nehéz. Nagyon nehéz feladat, hogy hol a határ a jó ízlést sértő, illetőleg a jog ot sértő szabályszegés között, hiszen ezek erkölcsileg színezett jogi szabályok. Tehát a kiskorúaknál nagyon nehéz, hogy hol van a jó ízlés meg a jog határa. Az önszabályozás azért jó, mert erkölcsi és ízlésbeli korlátokat is szabhat. Tehát ha nem az állam lép fel a jó ízlés érdekében, hanem egy önszabályozó szervezet, akkor nincsenek ott azok a véleménynyilvánításszabadsági szempontok, amik egyébként felmerülnek. Ezért is jó, ha van önszabályozás. Hogy hol vannak ezek az intézmények? Ez elhangzott, ez a 2 009es évhez tartozik, de a TV2 és az RTL Klub fennállása óta először ült le egymással tárgyalni, ez pedig a kétszer 12 órás büntetés egyenes következménye volt. Ha nem büntetjük ennyire szigorúan őket, akkor nem történt volna semmi. Valóban, az a benyomás a az embernek, hogy a pénzbüntetés meg a rövid elsötétítés bele volt kalkulálva a költségek közé. 12 órás elsötétítést már nem lehet a költségek között megtermelni. Tehát a büntetésnek fölé kell menni a reklámbevételeknek, akkor hatékony, és ez az eszköz a rendelkezésünkre áll.
