Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
412 jogvé delem témaköréről, utána szót ejtenék a nemzetközi kötelezettségek, illetőleg a nemzetközi együttműködés problémaköréről, majd beszélnék a digitális átállás problémájáról, ezek után a társhatóságokkal folytatott együttműködés kérdéséről, a belső működésünk nyilvánosságának a kérdéséről, valamint a műsorszolgáltatókkal kiépített partneri viszonyról, illetőleg a tudatos médiafogyasztás kérdéséről. Először tehát az alkotmányos működés, az alkotmányos jogvédelem problémájáról. Ma sem Európában, sem a világon ne m teljesen vitathatatlan kérdés az elméleti értelemben, hogy olyan típusú jogkorlátozó, illetőleg jogvédő tartalommal foglalkozó hatóságoknak, mint amilyen az Országos Rádió és Televízió Testület, létjogosultságuk legyen. Korábban az elméleti megalapozása ezen hatóságok létrejöttének a frekvenciaszűkösség volt, azonban ezt a doktrínát az amerikai legfelsőbb bíróság már jó régen kiiktatta az általa alkalmazandó doktrínák közül. Mindazonáltal Európában ezeknek a hatóságoknak a megléte egyfelől egy kötelezetts ég, másfelől pedig a magyar Alkotmánybíróság 2007es és 2008as határozataiban ennek az alkotmányos követelménynek a meglétét megerősítette. Az Alkotmánybíróság megfogalmazásában a médiában megjelenő vélemények sokszoros hatása az, amelyik az ilyen típusú intézményrendszer fenntartását szükségessé teszi. Ha megnézzük a médiát általában, akkor azt látjuk, hogy a legkevesebb korlátozás az új média, az internet világában figyelhető meg, ennél komolyabb korlátozásokkal találkozunk az írott sajtóban, és a legszi gorúbb követelmények az elektronikus médiában, a rádiókban és a televíziókban állnak fenn, és ezeknek a tiszteletben tartását kell biztosítania az Országos Rádió és Televízió Testületnek. Ha megnézzük a 2008as évet, akkor egyrészt azt látjuk, hogy ebben a z évben április 1jén az Országos Rádió és Televízió Testület újjáalakult, új testületet választott a parlament, és azt is látnunk kell, hogy a változó körülmények között egy változó szemlélet jellemzi az Országos Rádió és Televízió Testületet. Ez a beszám oló is ki tud arra térni, hogy számos olyan eleme van a munkának, amely korábban vagy sokkal halványabb volt, vagy egyáltalán nem volt felismerhető. Ezek közé tartozik az, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület 2008ban az alapjogi döntések hosszú so rát hozta meg. Ezek az alapjogi döntések a gyűlöletbeszéddel voltak kapcsolatosak, kapcsolatosak voltak a közösségek méltóságának a kérdésével. Egy ilyen beszámoló, mint amilyen az enyém most, szerintem az egyik legfontosabb, Magyarországon a legfájóbb köz életi problémát, a magyarországi romák helyzetét nyilvánvalóan nem hagyhatja említés nélkül. Ebben a tekintetben is új fejlemények vannak a működésünkben, erre még szeretnék a későbbiekben is visszatérni. A személyes méltósággal kapcsolatos döntések, a val lásszabadság érvényesülésével kapcsolatos döntéseink is voltak ebben az évben, és némiképp új teret adott ennek a munkának az, hogy az Alkotmánybíróság egyik, számunkra nagyon fontos 2007es döntése, ha nem is a tenorban, illetőleg a kötelező határozati ré szben, de az indoklásban egy új elemet jelenített meg. Ezt az új elemet legrövidebben úgy tudnám összefoglalni, hogy az ORTT feladata az, hogy a képernyő, illetőleg a hangszóró által közvetített üzenet alkotmányos tartalmát értékelje, nem pedig az emögött meghúzódó, egyébként alkotmányosan vagy törvényesen ugyancsak kifogásolható tartalmakat. Ez azért is érdekes, mert ebben az évben - és erre is ki fogok még térni - eléggé gyümölcsöző, és azt hiszem, hogy hosszú távú és fontos együttműködést építettü nk ki társintézményekkel, ezek között pedig ebből a szempontból kiemelkedően fontos az ombudsmani hivatallal folytatott együttműködésünk. Az alapjogi döntések közé sorolom én, noha a médiatörvény ezt nem oda teszi, a kiskorúak védelmével kapcsolatos joggya korlatot, és ezzel kapcsolatban jelezni szeretném azt, hogy az eltelt időszakban ez ugyancsak lényegesen - hogy mondjam - hangsúlyosabb lett az ORTT működésében, annak ellenére, hogy az ORTT által kidolgozott jogalkalmazási doktrínák között éppen a kisebbs égek védelme volt az, amelyik már korábban is kifejezetten fejlett volt. Nem is annyira a
