Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HIRT FERENC, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DEÁK ISTVÁNNÉ, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
381 Közalapítvány, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Az előterjesztést támogatta az Országos Fogyatékosügyi Tanács. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy tegye meg ezt a lépést, vitassa meg és fogadja el a törvényjavaslatot. Továbbá megjegyzem, kedves képviselőtársaim, hogy az ENSZ alapokmányán, az ENSZ által megfogalmazottakon és az Európa Tanács által ajánlásként hozzánk eljuttatott feltételeken túl azért is fekszik itt ez a törvény az Országgyűlés előtt, mert közel egy évve l ezelőtt én ezt önöknek megígértem. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, ötöt perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Hirt Ferencnek, az ifjúsági bizottság előadójának. HIRT FERENC , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ritka az, amikor a fogyatékkal élők kapcsán egy törvényjavaslat bekerül a Ház vagy a bizottság elé, és ebben ilyen egyetértés van, mi nt a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat kapcsán. Úgyhogy elmondhatom, hogy a bizottság teljes egészében támogatja és egyetért a törvényjavaslat Ház elé kerülésével, és támogatja az általános vita megkezdését. Köszön öm szépen. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Deák Istvánné, az oktatási bizottság előadója következik. DEÁK ISTVÁNNÉ , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az oktatási és tudományos bizottság 2009. sze ptember 16án megtartott ülésén tárgyalt a magyar jelnyelvről és magyar jelnyelv használatáról szóló T/10221. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. A vita kezdetén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője indokolta, miért sz ükséges, hogy a jogalkotó egy ilyen törvényjavaslatot elfogadjon. Ennek alapvetően két magyarázatát adta. Az egyik szerint a hallássérült emberek érdekvédelmi szervezetei hosszú évek, évtizedek óta szorgalmazzák, hogy kerüljön elfogadásra egy olyan szabály ozás, amely a magyar jelnyelvet elismeri nyelvként, és egy olyan önálló kommunikációs eszközként, amelyet a hallássérült emberek használnak a mindennapi kommunikáció során. A másik tényező, amely indokolja ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozását, pedig a z, hogy számos nemzetközi dokumentum elismeri a jelnyelvet nyelvként, és ösztönzi a különféle, az egyezményekben részes országokat, hogy a jelnyelv használatát segítsék elő, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a hallássérült emberek ezt alkalmazn i és használni tudják. A nemzetközi dokumentumok közül kettőt említett meg, az egyik az Európa Tanácsnak egy ajánlása, illetve a fogyatékosságügyi akcióterve, amely ezt tételesen nevesíti, a másik talán még ennél is fontosabb, az ENSZ fogyatékos emberek jo gairól szóló egyezménye, amelyet, mint ahogy államtitkár úr is elmondta expozéjában, Magyarország 2007ben ratifikált. Az is elhangzott, hogy a világon másodikként, az Európai Unió tagjai közül pedig elsőként ratifikálta Magyarország ezt az egyezményt. Az egyezmény több helyen említi a jelnyelvet, és kifejezetten felhívja a részes államok figyelmét, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a hallássérült emberek a jelnyelvet a mindennapi életben is használhassák. Beszámolt arról is, hogy a törvényjav aslat hosszú előkészítő munka eredménye, amely munkában folyamatos egyeztetés történt a érdekvédelmi szervezetekkel; különösen a Sinoszt, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét, illetve a Siketvakok Országos Egyesületét kell megemlítenünk.
