Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 15 (253. szám) - Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3777 követelményének szem előtt tartásával. Ennek érdekében újraszabályozza a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyekre irányadó joganyagot, és olyan új jogintézményeket vezet be, mint az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal. A támogatónak a bíróság által történő kinevezése nem eredményezi a támogatott személy cselekvőképességének korlátozását, hiszen helyette nem járhat el, döntéseket nem hozhat. Ugyanakkor a bíróság által kinevezett támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen lenn i, közreműködni, a nyilatkozattételt elősegíteni, a támogatottal konzultálni, egyeztetni. Ezzel szemben a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, aki értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsé ge miatt, valamint az ebből eredő, a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására a vagyoni vagy egyes személyi ügyeit illetően önállóan vagy támogatói segítséggel eljárni és döntéseket hozni nem képes, és a cselekvőképesség korlátozásának e lmaradása a károsodás veszélyét idézné elő. Ezért nem kerülhet sor támogató kinevezésére azon ügyek vagy ügycsoportok vonatkozásában, amelyek tekintetében a nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása válik szükségessé. A szabályozás nem zárja ki ann ak lehetőségét, hogy ugyanazon személy egyszerre lehessen ugyanazon vagy más személy támogatója és gondnoka is, de a feladatuk eltérő, hiszen a támogató a támogatott nevében helyette járhat el. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz három módosító indítvány került benyújtásra, amelyekből csupán egy nincs összhangban a kormányzat véleményével. Egyetértünk minden olyan javaslattal, amely az emberi jogok, a gyermeki jogok érvényesítését szolgálja. Támogatható az a módosító javaslat, amely arra irányul , hogy a nyílt örökbefogadást elősegítő szervezet a szolgáltatásért a szolgáltatás igénybevevőjétől a törvényben meghatározott költségeken kívül más befizetést, más vagyoni előnyt se nem kérhet, se nem fogadhat el. Nagyon fontos számunkra az a módosítás is , amely rendezi a kirendelt eseti gondnok munkadíjának és költségeinek viselését abban az esetben is, ha ezen költségek sem a kirendelést kérő szervre, sem a felekre nem háríthatók át. Ezekben az esetekben - közjegyző, bírósági végrehajtó előtt folyó ügyek ben - az állam a gyámhivatalokon keresztül viseli a költségeket. Az új polgári törvénykönyv a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíjat, mint a személyhez fűződő jogok megsértésének közvetett kompenzációját, illetve a pénzbeli elégtételt jelen tő magánjogi büntetést. A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset körülményeire tekintettel állapítja meg. Általánosan nem volt tisztázott annak a kérdése, hogy a polgári törvénykönyv mely esetekben vehető figyelembe a munka törvénykönyve alkalmazása során m int háttérjogszabály, ezért indokolt a munka törvénykönyve kártérítési felelősségről szóló fejezetében - természetesen a hatályos szabályozás mintájára - megfogalmazni a nem vagyoni kár megtérítésére irányadó speciális rendelkezést. (12.30) Ezért támogatju k ezt a javaslatot is, hiszen ez a sérelemdíj alkalmazásához kötődik. Indokolt törölni a munkavállaló, közeli hozzátartozó fogalmát ebből a törvényjavaslatból, hiszen a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tartalm azza ezt a fogalmat. Nem támogatjuk azt a módosító javaslatot, amely szerint nem hivatalból, hanem kérelemre kellene szabályozni az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartását. A szabályozás során lényeges kérdés a gyermek családból történt kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, amely módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben, ugyanakkor minden más esetben lehetőséget teremt a családi kapcsolat életbe n tartására. Ugyanezen okból a javaslat rögzíti az új jogintézményt, a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit, valamint a szülőn kívül más hozzátartozókkal, elsősorban a testvérrel, a nagyszülővel való kapcsolattartás szabályozását. A gyámhivatal a gyermek érdekében ugyanis a kapcsolattartást korlátozhatja, megvonhatja, szüneteltetheti, ha a szülő a
