Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 15 (253. szám) - Az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP), a napirendi pont előadója:
3765 párbeszédforma jöjjön létre korábban, amely a városi diákparlament működését és az ott elhangzott véleményeket figyelembe véve együttműködött a diáksággal, a középiskolás korosztállyal elsősorban, de az ifjúsági intézményesített párbeszéd fórumait egyfajta érdekegyeztetési formaként is megvalósította . Korózs Lajos államtitkár úr képviselő korában számtalan alkalommal volt ott a diákparlamentet megnyitni, köszönteni a fiatalokat, vagy éppen egyfajta diákparlamenti műfajban a fiatalok hozzá juttathattak el véleményeket, javaslatokat, amelyeket utána ő k épviselői munkája során is tudott alkalmazni, hasznosítani. (11.30) Ez jó az államnak - legyen az Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzat, települési önkormányzat vagy megyei , és jó a fiataloknak, hiszen figyelembe veszik a véleményüket, ugyanúgy, mint minden egyes állampolgárnak van lehetősége arra, hogy beleszóljon a világ dolgaiba, a fiataloknak ezek a lehetőségek nyitnak új terepet, új kapukat. Gondoljunk bele, egy munkavállaló a szakszervezeteken keresztül, ha jó a szakszervezet, akkor tudja érvény esíteni az akaratát. Egy munkaadó a munkaadói szervezeteken keresztül, a kamarákon keresztül például tudja érvényesíteni az akaratát vagy a véleményét. Egy egészségügyi dolgozó a szakkamarán keresztül tudja érvényesíteni a véleményét, az akaratát, az érdek eit. Egy fiatal hol tudja érvényesíteni? A diákönkormányzat erre például lehetőséget biztosít, vagy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája erre lehetőséget biztosít intézményen belül vagy éppen speciális ügyekben egyegy témakörben, de összesség ében erre nem nagyon nyílik lehetőség. Ezért szeretnénk ennek a lehetőségnek a biztosítását megoldani ezzel a törvénnyel, hogy intézményesített párbeszédformák jöjjenek létre a fiatalok számára. De ugyaní gy feladat az is, hogy a fiataloknak legyen a szabad idő hasznos eltöltésére megfelelő terepe. Ennek egyik fontos eleme - és csak most kiragadom a törvényből az egyik elemét - a táboroztatás, amely egyrészt közösségi élményhez juttatja a fiatalokat, másrés zt szocializációs feladatokat vállal fel, harmadrészt pedig a szabad idő hasznos eltöltését biztosíthatja, és a szülők válláról is terheket vesz le. Azt mondja a törvénytervezet, hogy megyei jogú városok esetében ajánlott, a főváros esetében, illetve megye i önkormányzatok esetében pedig kötelező érvénnyel tábort, táborhelyeket kellene üzemeltetni, hiszen azt gondoljuk, hogy ez bőven belefér ezeknek az önkormányzatoknak a költségvetésébe. És ha már költségvetést említettem, akkor a törvénytervezet rendelkezi k arról is, hogy mindezt miből. A gyermek- és ifjúsági alapprogramot jelöli meg országos forrásként, és azt mondja, hogy ez az, amiből kell hogy finanszírozzuk a gyermek- és ifjúsági ügyeket, az iskolán és családon kívüli élet finanszírozását, a fiatalok k özéleti tevékenységét, szabadidős tevékenységét ezen forrásból államilag, helyben pedig az önkormányzatok saját büdzséjükön belül kell hogy elkülönítsenek keretet erre. Természetesen joggal mondhatjuk azt, hogy ha most feladatokat rovunk az önkormányzatokr a, pluszforrásokat akarunk, akkor mindezt miből. Azt gondoljuk, hogy 2011. január 1jével lépne életbe a törvény - ez a zárórendelkezésekben szerepel is , és ha a Bajnaikormány válságkezelő tevékenysége eredményes, márpedig mi bízunk benne, hogy eredmény es és sikeres lesz, eddig is ezt bizonyítják a számok és az adatok, akkor 2010 második felétől, a 2011. év elejétől van arra lehetőség, hogy többletforrásokat biztosítsunk egyrészt a fejlesztésre, másrészt a múlt adósságainak rendezésére, harmadrészt pedig , hogy a jövő számára biztosítsunk új lehetőséget, és az embereknek juttassunk többletforrásokat. Persze, ennek vannak direkt formái, jövedelem vagy szociális támogatások rendszere vagy bármilyen más formák. De ahogy a nyugdíjasok esetében a gazdasági növe kedés függvényében újból bevezetjük a nyugdíjprémium intézményét, és ha a gazdasági növekedés a 33,5 százalékot meghaladja, akkor a nyugdíjasok számára is pluszjuttatásokat tudunk biztosítani, ugyanígy szeretnénk elérni, ha 2011. január 1jei hatályba lép tetését követően a törvényből fakadóan a fiatalok számára is pluszforrásokat tudnánk biztosítani annak érdekében, hogy ne csak az iskolában, ne csak
