Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 15 (253. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó jogalkotási folyamatról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes ... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
3750 Hiszen jól bizonyította az elmúlt fél évben is, amióta ez a fórum ténylegesen működik, hogy például a népszámlálással kapcsolatos és a népszámlálásra vonatk ozó törvényben már voltak olyan javaslatok, amelyek éppen a kisebbségek kérésére bekerültek. Ez egy nagyon jó párbeszéd a kormányzat, a parlament és a kisebbségek között addig is, amíg a képviseletre vonatkozó törvényt megalkotjuk. Államtitkár Úr! Elnök Úr ! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Én nagyon remélem azt, hogy ugyanúgy, ahogyan a képviselőtársaim a különböző frakciók részéről a saját felhatalmazásukkal ezt az előterjesztést aláírták, bízom benne, hogy ennek a megalkotását is a parlament nagynagy tö bbséggel támogatni fogja, hiszen ez a társadalom előtt is egy jó jelzése annak, hogy számunkra egy fontos kérdés az alkotmányos kötelmeink betartása. Köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák mind a két országgyűlési határozati javaslatot. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kívánja álláspontját ismertetni. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Kállai Ernő úrnak, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosá nak, 15 perces időkeretben, aki előzőleg jelezte felszólalási szándékát. DR. KÁLLAI ERNŐ , a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen. Hosszú idő után úgy tűnik, hogy a kisebbségek képvisele téről szóló határozati javaslat előterjesztésével a törvényhozás kifejezésre kívánja juttatni, hogy immáron elkötelezte magát a legrégebben, több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértés orvoslása iránt. Ezt az elhatározást akár üdvözölni is lehetne, ha azt vesszük figyelembe, hogy immár a harmadik ciklus telik el anélkül, hogy az Országgyűlés egyáltalán napirendjére tűzte volna ezt a kérdést. Az elmúlt években legalább a kisebbségi ombudsman, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyű lési biztosának tevékenységéről szóló vita lehetőséget adott arra, hogy ezt a témát a plenáris ülésen megvitassuk, hogy elhangozzék ennek a lényege, ám ebben az évben - most első alkalommal - a beszámolót csak néhány bizottság tárgyalta meg, plenáris ülése n nem került napirendre, ezért most szeretnék önöknek néhány szót szólni ebben a kérdésben. A kisebbségek parlamenti képviseletének elkötelezett híveként a most tárgyalt határozati javaslat azonban nem tölt el egyértelműen bizakodással. Kitűnik belőle, hog y az Országgyűlés úgy tekinti, a legelejéről kell kezdeni a munkát, visszamenve egészen olyan megoldási javaslatok áttekintéséig is, amelyeket az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban egyértelműen alkotmányellenesnek minősített. Itt elsősorban a delegálá son alapuló képviseletre gondolok. Tehát csak szeretném jelezni, hogy ezek a szakértői munkák már sokszorosan és többszörösen el lettek végezve az elmúlt évek során. Az újrakezdés szándékát fejezi ki az is, hogy a törvényjavaslat előterjesztésére egészen 2 012 végéig kívánnak lehetőséget biztosítani a kormánynak. Ez a határidő már önmagában is kétségessé teszi, hogy a kisebbségi közösségek fel tudnake készülni a 2014. évi országgyűlési képviselői választásra, még ha el is fogadják a számukra valamilyen vála sztójogi kedvezményt biztosító törvényt. Az alapvető gondot azonban abban látom, hogy ha ciklusonként újra- és újrakezdődik szakértői szinten a már számtalanszor megvitatott megoldási javaslatok ütköztetése, akkor el sem fog jutni a törvényelőkészítés abb a a szakaszba, amikor már a politikai döntéshozóknak kellene állást foglalniuk. Ez alkalommal is hangsúlyozni szeretném, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvény megalkotása nem a részükre juttatott kiváltság, hanem az alkotmány rendelkez éseiből eredő kötelezettség. Ennek megfelelően azt tartanám a legjobb megoldásnak, ha az Országgyűlés - okulva
