Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
3606 Elnök úr, a hozzászólásokb an, amelyek elhangzottak nem találkoztam olyannal, amelyik ellentétes lett volna az általunk kialakított véleménnyel, úgyhogy köszönöm a képviselőtársaimnak a véleménynyilvánítást. (Szórványos taps az MSZP oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön fogunk majd dönteni. Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet állt elő, hogy a mai napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Mandur László) : Most napirend utáni felszólalások következnek. Két képviselő jelezte, hogy napirend után kíván felszólalni. Legelőször megadom a szót Keller László képviselő úrnak, az MSZP képviselőjé nek; “Ítélet után 2.” címmel kíván napirend után szólni. Parancsoljon! KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tegnap este napirend után már szóltam egy olyan ítélettel megerősített helyzetről, amelynek lényege lényegében az v olt, hogy itt az Országgyűlésben fideszes országgyűlési képviselő megalapozatlan, hazug állításokat fogalmazott meg egy sajtóhírre reagálva, majd utána, nagyjából egy hónapon keresztül ezen keresztül vagy ennek segítségével próbálták személyemet lejáratni. Most, a második részben egy szinte hasonló esetet szeretnék itt szóba hozni. Szintén ítélet után vagyunk, akkor, amikor a Fővárosi Bíróság első fokon meghozta az ítéletét abban az ügyben, amelyhez társult egy országgyűlési képviselő is, Balog Zoltán úr. A történet nagyon röviden arról szólt, hogy a Magyar Hírlap főcímben, 34 centis betűkkel hozta a főoldalon azt a hírt, hogy “Keller belehamisított a törvénybe”, majd utána még egy másik napon is próbálta azt elhitetni, hogy az Alkotmánybíróság szerint én m agam pénzügyminisztériumi államtitkárként belehamisítottam a törvénybe. Ez természetesen nem igaz, ez egy hazugság volt. Az újságíró természetesen még arra se vette a fáradságot, hogy mielőtt néhány mondatot leír az üggyel kapcsolatban, fölhívjon, mert hog yha fölhívott volna, akkor elmondtam volna neki, hogy tulajdonképpen mi történt, ami az Alkotmánybíróság döntését lényegében megalapozta. Nem történt semmi más, mint amit hosszú éveken keresztül az Országgyűlés követett, bizonyos technikai természetű javít ásokat, főleg akkor, amikor a zárószavazás előtt nincs elegendő idő arra, hogy az egységes javaslatot kidolgozza az államigazgatás, akkor az ajánlásban feltüntetett felhatalmazás alapján, gyakorlatilag a közzététel előtt az államigazgatás korrigálja. Ez tö rtént egy adótörvénymódosítással is, ami után egy meghatározott deregulációs szakaszról az Országgyűlés nem döntött. Az ombudsman ezt megkifogásolta, és gyakorlatilag közjogi érvénytelenség miatt az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a bizonyos paragraf ust. Az Alkotmánybíróság egyáltalán nem beszélt arról, hogy ebben nekem mint államtitkárnak valamilyen felelősségem lenne, ennek ellenére október elején Balog Zoltán képviselő úr úgy fogalmazott az interpellációjában, hogy én mint államtitkár olyan tartalm ú törvényszöveget küldtem meg a házelnöknek aláírásra, amelyről az Országgyűlés nem szavazott - ez természetesen igaz , és ezzel ő azt is állította, hogy én törvényt hamisítottam, vagy a Pénzügyminisztérium valamelyik munkatársa. Senki nem hamisított törv ényt, mint ahogy a Fővárosi Bíróság ítélete megállapítja vagy megállapította. A Magyar Hírlap Kiadó Kft. azzal, hogy az általa kiadott Magyar Hírlap című lap
