Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
3601 Ennek megfelelően megnyitom a részletes vitát az 126. pontokra. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni. Ha igen, gombnyomással jelezze! Úgy látom, nincs ilyen képviselő, így a rész letes vitát lezárom. Kérdezem Avarkeszi államtitkár urat, kíváne szólni a vitában eddig összességében elhangzottakra. (Dr. Avarkeszi Dezső jelzi, hogy igen.) Jelezte, hogy igen, így megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. AVARKESZI DEZSŐ igazság ügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat, mint ahogyan az a vitában is sok esetben elhangzott, meg kívánja teremteni a modern any akönyvi igazgatás alapjait. E reform egyik pillére az ügyfélközpontú eljárás, a másik pedig a nyilvántartás elektronizálása. A törvényjavaslat azt az alapelvet kívánja érvényre juttatni az anyakönyvi eljárások során, amely szerint az eljárásnak egy alapvet ő célja van: az ügyfél ügyének megoldása. Ennek teljesítése érdekében olyan közigazgatási környezetet kell létrehozni, amelyben az ügyfél az eljárás megindítását és az eljárásban történő közreműködést a legegyszerűbben és leggyorsabban bonyolíthatja. A tör vényjavaslat mindezek érdekében szinte teljes mértékben felszabadítja az anyakönyvi illetékesség szabályait, ezáltal bármely anyakönyvvezetőnél kérhető például a névváltoztatás, a hazai anyakönyvezés és nem utolsósorban az anyakönyvi kivonat. Nem kell tehá t az ügyfélnek ügye elintézéséhez a születési helyére vagy a házasságkötése helyére utaznia. Az anyakönyvi eljárásban közreműködő szervek számára az elektronikus anyakönyvi rendszer teszi lehetővé, hogy az ügyet az ügyfél minél kevesebb közbenjárásával, a legkisebb adminisztratív terhet okozva intézzék. Az elektronikus anyakönyv a különböző állami nyilvántartások felé történő adatszolgáltatásait a mai papír alapú anyakönyvekhez képest jóval gyorsabban, az esetek többségében automatikusan tudja majd teljesít eni. Amellett, hogy az elektronikus anyakönyv teljes feltöltése minden bizonnyal hosszú időt vesz majd igénybe, Mécs Imre képviselő úrnak az általános vita során feltett kérdésére is válaszolva fontos kiemelni, hogy a rendszer szolgáltatásai a törvény hatá lybalépésének napjától teljeskörűen tudnak majd működni. A feltöltés ugyanis több irányból, folyamatosan történik. Egyrészt az elektronikus anyakönyvbe kell bejegyezni minden új születést, házasságkötést, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, illetve halálesetet, másrészt minden olyan anyakönyvi bejegyzés is felvitelre kerül, amellyel kapcsolatban adatszolgáltatás történik. Ennélfogva az ügyfél az anyakönyvi kivonatát jó esetben azonnal, ha pedig az elektronizálást épp az adott kivonatkérés okán kell elvégezni, három napon belül kapja kézhez. A törvényjavaslat, illetve a létrehozandó elektronikus nyilvántartás természetesen nem zárja ki, hogy a kötelező adatfelvételi eseteken túl a papír alapú anyakönyveket gyorsabban, akár projektszerűen digitalizálju k, ha ehhez az anyagi és személyi feltételek rendelkezésre állnak. Mindazonáltal az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadása esetén végre megindulhat az a fejlesztés, amely a legfontosabb állami adatnyilvántartást korszerű szolgáltató rendszerré teszi. A törvényjavaslatnak a lakcímbejelentési eljárás biztonságosabbá tételére irányuló rendelkezései régóta meglévő társadalmi igényt elégítenek ki. A konstrukció oly módon teszi lehetővé a szigorú bejelentkezési feltételekkel, a szállásadó személyes megjelen ésével, illetve az ügyfélkapun adott hozzájárulással történő bejelentkezést, hogy azt az ügyfelek választására bízza. Ez a valódi szolgáltató állam, amely megfelelő lehetőséget biztosít az ügyfél számára a jogai érvényesítésére, ugyanakkor meghagyja az önr endelkezési jogát is. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a benyújtott módosító indítványokról. Ezeket az indítványokat a kormány nem támogatja, részben azért, mert egy részük koncepcionálisan más célokat képvisel, mint a kormány eredeti szándéka volt, másrészt pedig úgy véljük, hogy néhány ilyen indítvány félreértésből adódott.
