Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
3587 Lényeges eleme a j avaslatnak a hagyaték átadásához szükséges tényállás gyors és költségkímélő felderítése, már amilyen mértékben és mélységgel ez a nemperes eljárásban szükséges és lehetséges. Alapvetően szükséges ehhez a különféle nyilvántartásokhoz történő hozzáférés bizt osítása, s figyelmükbe ajánlom azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint a végintézkedésről tudomással bírók a lakóhelyükhöz legközelebb eső közjegyzőnél, jegyzőnél vagy külképviseleten tehetik meg nyilatkozatukat, s az onnan kerül tovább az eljáró közj egyzőhöz. A hagyatéki eljárás egyik legfontosabb célja pereskedés, bírósági eljárás nélkül rendezni a hagyatéki vagyon sorsát. A törvényjavaslat ennek érdekében továbbbővíti a konszenzusteremtés lehetőségeit, így például a hagyatéki eljárás vitával terhel t, de érdemi lezárása után is nagyobb lehetőséget ad a permegelőzés céljából alkalmazott közvetítői eljárásra, a mediációra. Tisztelt Országgyűlés! Az új polgári törvénykönyv jelentősen megújítja az öröklési jogot is. A törvényjavaslat ezért már az új anya gi jogi szabályok figyelembevételével készült. Az volt a célunk, hogy az új Ptk. hatályosulását egy korszerű eljárási kódex is segítse, hiszen az eljárás célja az, hogy az anyagi jogi rendelkezések ténylegesen is érvényesüljenek az öröklésben érdekeltek vi szonylatában, ahhoz csak a legszükségesebb mértékben és esetekben kelljen bírósághoz fordulniuk a feleknek. Bízom benne, hogy tisztelt képviselőtársaim számára is nyilvánvalóvá vált: az új és korszerűbb lehetőségek segítségével egyszerre megreformálható, d e egyben a szükséges biztosítékokkal körül is bástyázható az a hagyatéki eljárás, amelynek megújítása éppen most a legidőszerűbb. A tervezetet az egyeztetés során a szakma képviselői üdvözölték és támogatták. Ugyanígy foglalt állást az általános vitára boc sáthatóság tárgyalásakor az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság is. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot az önök figyelmébe is, kérve támogatásukat, várva jobbító javaslataikat. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból .) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság írásban nyújtotta be ajánlását, előadót nem állít. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Frankné dr. Kovács Sz ilvia képviselő asszonynak, a Magyar Szocialista Párt részéről. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hagyatéki eljárásról szóló törvény megalkotása a szocialista frakció megítélés e szerint több szempontból is indokolt. A hagyatéki eljárással az állampolgárok egy tragikus magánéleti esemény kényszerű következményeként, családtagjuk elvesztésének a gyászon túlnyúló, fájóan racionális folyományaként találkoznak. Ebben az élethelyzetbe n tehát nem csupán a jogbiztonsággal összefüggő megfontolásból, hanem emberiességi, ha úgy tetszik, kegyeleti szempontból is érvényesülniük kell az igazságszolgáltatással kapcsolatos elvárásoknak. Így időszerű, költségtakarékos, a modern technikai, informa tikai lehetőségeket kihasználó eljárást kell a szabályozásnak lehetővé tennie, amelynek eredményeként a polgári jogi öröklési szabály problémamentesen tud hatályosulni. Az örökhagyó halálával beálló függő jogi helyzet csak a lehető legrövidebb ideig terhel heti a magánjogi viszonyokat. Ehhez képest másodlagosnak tűnő, ám a törvényalkotás szempontjából korántsem elhanyagolható körülmény az, hogy az öröklési anyagi jog az új polgári törvénykönyv életbe lépésével jelentősen megújul. Fontos ez azért, hogy ennek érvényesülését is megfelelően szolgálja az eljárási szabályozás.
