Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 8 (251. szám) - A 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3584 Gondolom, innen jön a törvényjavaslat részletes indoklásában szereplő azon kitétel, hogy “A gazdaság küszöbértékének meghatározását az uniós előírás alapján a magyar mezőgazdasági termelés sajátosságain ak figyelembevételével készítette el a KSH. A kialakított küszöbértékek segítségével a mezőgazdasági terület legalább 98 százaléka és a számosállategységben kifejezett állatállomány legalább 98 százaléka lefedésre kerül.” Csakhogy az EUs rendelet az említ ett 2 százalékot azon tagállamok esetében írja elő, amelyek egy hektárnál nagyobb felmérési küszöbértéket alkalmaznak, a törvényjavaslatban pedig 1500 négyzetméteres küszöbérték szerepel. De továbbmenve: akármilyen területben meghatározott küszöbérték prob lémás az osztatlan közös földtulajdonok esetében. Az ilyen tulajdonokat ugyanis - mint a nevében is szerepel - több tulajdonos birtokolja egyszerre, és tulajdonuk mértéke aranykoronában van meghatározva. A jobb minőségű közös területekre az is jellemző, ho gy az aranykoronaértékben nem homogének, vagyis például a tábla szélén egy aranykorona kétszer akkora területet jelent, mint a tábla közepén. És itt jön a küszöbértékkel kapcsolatos probléma. Kinek a mezőgazdasági területébe kell a nagyobbat és kiébe kell a kisebbet beszámítani? (10.40) Problémásnak érzem a törvényjavaslat 5. §ának (5) bekezdésében szereplő kitételt is, miszerint az átvett és az összeírás során gyűjtött adatok a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény rendelkezé sei szerint kizárólag statisztikai célra használhatók. Ma már itt a parlamentben ezt többször is hallottuk. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény például a belföldi magánszemélyek tulajdonszerzését 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű össz es termőföldtulajdonban limitálja, és megállapítja, hogy a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ugye, senki nem gondolja komolyan, hogy az, aki éppen olyan formában akar visszaélni, hogy kevesebb területet jelent be a ténylegesnél, magát fogja feljelenteni, hogy hamis adatokat közölt - mert amennyiben az még a felmérés során sem kerülhet napvilágra, ki más deríthetné ki? A haszonbérbe vételre is hasonló korlátozás vonatkozik a belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint külföldi magán- és jogi személyek esetében is, a gazdasági társaságokra és szövetkezetekre pedig 2500 hektáros, illetve 50 ezer aranykoronás limit van érvényben. A földtörvényben a tulajdonlással és haszonbérléssel kapcso latban tehát korlátok szerepelnek. Hogyan lehet ezeket betartani, ha a felmérés során kiderülő visszaéléseket nem lehet feltárni? A már említett 3. §ban előforduló, állattenyésztésre vonatkozó felmérési kötelezettség taglalásával kapcsolatban is vannak és zrevételeim. Ezek szerint a törvény hatálya azon gazdaságra és gazdasághoz tartozókra is kiterjed, amelyeknek az összeírás eszmei időpontjában mezőgazdasági haszonállatállománya legalább - itt idézem - egy nagyobb haszonállat, szarvasmarha, sertés, ló, ju h, kecske, bivaly, strucc, ötven tyúk, illetve más baromfi, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös, huszonöt házinyúl, huszonöt prémes állat, vagy huszonöt húsgalamb, vagy öt méhcsalád. Itt azon formai hiba mellett, hogy a mezőgazdasági “haszonállatállománya” szó nem külön, hanem egybe, illetve kötőjellel írandó, valamint nem egyértelmű, a felsorolt egyedszámok mellett melyikeket kell “és”, melyikeket pedig “vagy” kapcsolattal, esetleg vegyesen írni, érteni, meg kell jegyeznem, hogy a törvényt szükségessé tevő EUs rendelet szerint az egyéb baromfi, vagyis a pulyka, kacsa, liba, strucc és egyéb, máshol nem említett baromfi egyedszámát a lábjegyzetben tett utalás szerint 2010ben nem kell megadni a gazdaságszerkezeti felmérés elkészítésénél, ennélfogva a törvényjavas latban szereplő, ezekre vonatkozó előírás is mellőzhető lenne. Emellett a huszonöt házinyúl is elég pongyolán hangzik, hiszen ilyen értelmezéssel három egyedből egy nap alatt lehet huszonöt is. Nem véletlen, hogy az EUs rendelet is “nyúl, nőivarú tenyészá llat” egyedszámát említi a felmérés mutatóinak felsorolásánál.
