Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 7 (250. szám) - Zsigó Róbert (Fidesz) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Érték-e a magas szintű pedagógiai képzettség?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
3516 Zsigó Róbert (Fidesz) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Értéke a magas szintű pedagógiai képzettség?” cím mel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Zsigó Róbert, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az oktatási és kulturális miniszternek: “Értéke a magas szintű pedagógiai képzettség?” címmel. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon! ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A pedagógiai, módszertani ismeretek és háttértudás napjainkban felértékelőd ik az egyre komolyabb iskolai problémák megelőzése és szakszerű kezelése szempontjából, amelyben a pedagógusoknak kulcsszerepük van. Nem lehet kétséges, hogy a munkakörében ellátandó feladatai során a pedagógus elsősorban pedagógiai ismereteit hasznosítja. Feltehetően az eredeti jogalkotói szándékkal is megegyezik, hogy ezt a pedagógusoknak beszámítsák. A jelenleg hatályos jogszabályok azonban nem írják elő kellő egyértelműséggel a pedagógus munkakörben dolgozók besorolásakor a pedagógia szakos előadói, ill etve pedagógia szakos tanári végzettség figyelembevételét, ezért ezt a képzettséget az intézmények nem veszik figyelembe, sőt az egyre súlyosabb oktatásfinanszírozási problémák miatt fenntartói kezdeményezésre visszasorolják őket. Bár a jogszabály meglehet ősen ellentmondásos e tekintetben, az oktatási tárca és a kormánypárti képviselők elutasították az ennek rendezésére vonatkozó felvetést, szakmai kezdeményezést. Mindezzel szemben áll az a körülmény, hogy a nem szakrendszerű oktatásban dolgozókat, ha a dip lomájukat arra akarják használni, amire kapták, a kormány költséges és kötelező képzésekre zavarja el a szerinte szükséges, kifejezetten nem szaktárgyi, hanem pedagógiai ismeretek továbbfejlesztésére. Sőt, szakmai támogatást szervez azon intézmények számár a, amelyekben súlyos konfliktusokra derült fény. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön szerint fontose, hogy pedagógiailag minél képzettebb szakemberek foglalkozzanak a gyermekekkel? Ha igen, miért nem tartja fontosnak, hogy ez egyértelműen tükröződjék a jogszabály okban is? Ön a képzettség támogatása és elismerése helyett miért a képzőhelyeket és a fizetett külső segítőket támogatja? Köszönöm a figyelmüket, tisztelettel várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen, képviselő úr, és most válaszadásra megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem mindann yiunknak felüdülést jelent, hogy egy ilyen szakkérdésről válthatunk ma szót, amely valóban komoly megfontolást igényel. Az az igazság, képviselő úr, hogy ön egyébként részben talán egy minisztériumi levél ismeretében is idéz, hiszen bizonyos mondatok vissz aköszönnek, és azt kell önnek mondanom, hogy nem idézi az érvelés teljességét. Ma a jogi helyzet egyértelmű, akkor sorolható H fizetési osztályba az, akinek pedagógia szakos egyetemi végzettsége van, ha a munkaköre olyan, amelyet elláthat önmagában ezzel a végzettséggel. Hiszen itt második végzettségekről van szó. A pedagógus természetesen tanul pedagógiát, mire tanító, főiskolát végzett általános iskolai tanár vagy egyetemet végzett középiskolai tanár lesz belőle. Az a kérdés, hogy a külön pedagógiai végze ttséget a mai jogszabályok csak akkor engedik elismerni a feladat ellátásához szükséges végzettségként, ha önmagában ez a munkakör egyedül ezzel a végzettséggel ellátható lenne.
