Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 7 (250. szám) - Dr. Lázár János (Fidesz) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Teljes inkompetencia a kompetenciaalapú tankönyvek kiadása terén” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
3488 letölteni, a Sulinova Kft. honlapjáról, majd ezt fénymásolja, barkácsolja elég fapados módszerekkel és eszközökkel az iskolában, s ebből próbál az oktatás kihívásainak megfelelni. Ehhez képest már csak hab a tortán, hogy az európai un iós fölzárkóztatás keretében a TÁMOP pályázati rendszer forrásokat is biztosítana ezeknek a tankönyveknek a beszerzéséhez, tehát jelen pillanatban az európai uniós forrásokból részesülő oktatási intézményekben meglenne akár iskolánként a több millió forint os fedezet a tankönyvek beszerzéséhez, azonban vagy nincsenek ezek a tankönyvek, vagy pedig elérhetetlenül drágák. Az Oktatási Minisztérium álláspontja szerint van áthidaló megoldás: a fénymásolás költsége elszámolható a Fejlesztési Ügynökség felé az európ ai uniós pályázatokban. Azt már csak a képviselőtársaim ízlésére bízom, hogy ez lennee a XXI. századi modern oktatás, hogy a fénymásolás költségei elszámolhatóak. De mivel Magyarországon élünk, ezért nem meglepő, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azt m ondja, hogy a fénymásolás költségei sem számolhatóak el a tankönyvek beszerzése kapcsán, hiszen tankönyvet szeretnének, és a digitális tankönyv fogalmát pedig nem ismeri a Fejlesztési Ügynökség 2009ben Magyarországon. Így aztán nem lehet a kompetenciaalap ú nevelést kellőképpen előkészíteni az iskolákban, nincsenek megfelelő mennyiségben tankönyvek, nincsenek is megírva, ami pedig megvan, azok fénymásolásra szorulnak, ezáltal a pályázati pénzek is megnehezülnek, és akkor még nem beszéltünk a pedagógusok szá mára támasztott irreális követelményekről. Tisztelettel kérdezem miniszter úrtól, hogy az Oktatási Minisztérium milyen módszereket és eszközöket kíván bevetni annak érdekében, hogy a kompetenciaalapú oktatás feltételei Magyarországon, európai uniós forráso k lehívása Magyarországon ehhez minél hamarabb és teljes körben megvalósítható legyen, annak világos és egyértelmű leszögezése mellett, hogy akár polgármesterként, akár országgyűlési képviselőként kiemelten fontosnak tartom ezt a fajta oktatásnevelési típ ust. A kompetenciaalapú oktatásban nagy lehetőségek rejlenek a hátrányos helyzetű gyermekek fölzárkóztatását illetően különösképpen is. Köszönöm szépen. Erre szeretnék választ kapni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépe n, képviselő úr. Az interpellációra Hiller István miniszter úr fog válaszolni. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Igen tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr int erpellációja, úgy látom, és őszintén remélem, hogy egy hosszabb, közöttünk lévő - már nem kettőnk, hanem különböző oktatási megközelítések közötti - vitát zár le. Ha valóban úgy gondolja - én ezt hiszem , és úgy gondolják, hogy ennyire fontos a kompetenci aalapú oktatás, hogy mindenki számára világos legyen, nem kell hogy mindenki oktatási szakemberként nézze, hallja, lássa, amit beszélünk, meg akartuk és meg akarjuk erősíteni a magyar oktatási rendszerben az írás, az olvasás, a számolás, a szövegértés alap képzését, hogy minden magyar gyermek, minden tanuló jól tudjon írni, jól megtanuljon olvasni, biztonsággal tudjon számolni, értse az elolvasott szöveget. Ez a kompetenciaalapú oktatás lényege. Ezek szerint egy hosszú vita nyomán most képviselő úr interpell ációjában egyetértését fejezte ki, hogy ez egy fontos és meghatározó tényező. Köszönöm, hogy elmondta. Más tekintetben azonban vannak olyan tételek, amelyek - nem felidézve az interpellációban elhangzottakat - információhiányról tanúskodnak. Mi azt kívántu k, és azt kívánjuk, képviselő úr, a minisztériumban, hogy a kifejlesztett programcsomagok minél jobban és minél gyorsabban ékelődjenek, illeszkedjenek az iskolák hétköznapi gyakorlatába. A lehető leggyorsabb eljárás szerint jártunk el, kikértük az Országos Köznevelési Tanács véleményét, majd kiadtuk a programokat. A legmegfelelőbb környezetet biztosítottuk azáltal, hogy megfelelő módon módosítottuk a közoktatási törvényt, a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényt, módosítottuk a Nemzeti alaptantervről szóló
