Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 7 (250. szám) - Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Mennyi a pénzügyminiszter tevékenységre jellemző keresete?” címmel - ELNÖK (dr. Katona Béla): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3485 Az Országgyűlés 170 igen szavazattal, 149 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Mennyi a pénzü gyminiszter tevékenységre jellemző keresete?” címmel ELNÖK (dr. Katona Béla) : Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Mennyi a pénzügyminiszter tevékenységre jellemző keresete?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az önök kormányának a hazai vállalkozásokkal kapcsolatos dicstelen kormányzására teszi fel a koronát a legújabb törvénykezési ámokfutásuk, magyarán, a tevékenységre jellemző keres et rendszerének bevezetése. Egy újabb értelmetlen, értelmezhetetlen, a vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit növelő intézkedésről van szó. A javaslat lényege - csak akik nem ismernék , hogy a jövő évtől majd valahonnan a minisztériumi íróaszta lok mögül megmondják, mennyi is egy adott szakma tevékenységére jellemző kereset. Ha netán egy cégben az alkalmazottak vagy maga a cégvezető ennél kevesebbre van bejelentve, akkor a két összeg különbözetére a járulékokat a vállalkozásnak be kell fizetnie. A javaslat elfogadása egyébként önökhöz illő módon történt. Valamikor nyáron beleerőltették az adótörvényekbe, ősszel már maguktól módosították a törvényt, mert még a fogalmak területén is teljes káosz volt benne. Mindeközben egyetlenegy komoly szakmai sze rvezettel nem egyeztettek a jogszabályról, emiatt egyébként többen az Alkotmánybírósághoz is fordultak, és ami a legszebb, így december közepén továbbra sincs végrehajtási rendelet a törvényhez, így az egész szakma csak találgatja, hogyan is kell adózniuk január elsejétől. Ennyit a jogbiztonságról és a vállalkozói környezet javításáról. És ez nem csak néhány embert érint. Azt talán ön is tudja, hogy az új rendelkezés szerint az összes egyéni vállalkozó és a társas vállalkozók döntő többsége is több járuléko t fizethet jövőre, mint idén. Tisztelt Államtitkár Úr! Állítólag piacgazdaságban élünk, az alkotmány a vállalkozások szabadságát garantálja, amihez persze hozzátartozna a piacgazdaság legfőbb eleme is, a verseny, a verseny pedig befolyásolja mind a közremű ködői díjat, mind a vállalkozói kivétet is, az ezt korlátozó rendelkezések pedig alapvetően alkotmányellenesek. Egy adott tevékenység piaci értéke területenként időben is eltérő lehet. Kérdezem, államtitkár úr: hogyan tudja az adózó megállapítani, hogy az ő munkájának a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása mennyi? Hogyan érinti a jövőben a rendelkezés a munkaszerződéseket? Hogyan változik emiatt az üzleti titok fogalma? Hogyan értelmezhető az a rendelkezés, már maga a tevékenységre jellemző kereset az eva hatálya alá tartozó vállalkozások esetében? A minisztériumban végezteke számításokat arra vonatkozólag, hogy a rendelkezés alapján kinek és mennyivel kell több járulékot fizetnie jövőre? És végül: a vállalkozások megsarcolása, a vállalkozások trükközésre kényszerítése helyett mikor akarnak olyan vállalkozói környezetet teremteni, ahol végre megéri vállalkozni, és megéri dolgozni? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Köszönöm. Válaszadásra megadom a szót K atona Tamás államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár :
