Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 1 (249. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
3451 az elnyomás és kiszolgáltatottság nagy rendszerei leépülőben vannak, illetve a rendszerváltás ezeket lebontotta, az elnyomás és ki szolgáltatottság kis rendszerei velünk élnek. Vajon az állampolgár a bürokráciával szemben, a közigazgatás során intézett ügyeiben egyenrangú félként tude fellépni a hatalmas apparátusokkal szemben? Vajon a fogyasztó egyedileg, elszigetelten azonos súlycs oportban versenyeze a nagy gazdasági szervezetekkel, vállalatokkal, bankokkal? Vajon a honpolgár, aki egy adott településen lakik, a környezetvédelemhez fűződő jogainak az érvényesítésében azonos esélyekkel indule, mint mondjuk, a környezetét szennyező n agyvállalatok? Természetesen nem. Tehát szükség van egy olyan fajta jogintézményre, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy közösen érvényesíthessék az akaratukat, közösen léphessenek fel. Mondhatnánk ezt is, hogy itt egy újfajta technikáról van szó, amely et annak idején még a puha diktatúrában próbáltunk alkalmazni. Ez az úgynevezett jogba akaszkodás technikája, amikor a papíron létező jogokra hivatkozva annak idején megpróbáltunk a demokratikus ellenzék soraiban olyanfajta pereket és eljárásokat indítani, amelyek szembesítik a fennálló rendszert a saját maguk által elfogadott törvényekkel, még ha azokat nem is tartották be annak idején. Most, a demokrácia viszonyai között pedig a feladat az, hogy megkönnyítsük ezen jogok érvényesítését, és meg kell könnyít eni ezen jogok érvényesítését, azért, mert ezeknek a jogsérelmeknek az orvoslása jelenleg számos nehézséggel jár egy modern, globalizált világban. Először is, az egyedi igények összegéhez képest olykor rendkívül magasak a költségek. A költségeken nem puszt án pénzügyi kiadást értünk, hanem amellett természetesen energiát is, amelyet be kell fektetni abba, hogy a jogsérelem orvoslásra kerüljön, vagy éppen a sérelmet elszenvedők társadalmi státusa nem olyan, amely biztosítaná azt, hogy kellően fel tudnak lépni a saját jogaik védelmében. Tehát ezek mind azt szolgálják, és mind azt mutatják, hogy itt valamit tenni kell. Ennek pedig az egyik lehetséges megoldása az, hogy megteremtjük a lehetőségét az alanyi jogok közös érvényesítésének. Önmagában nem egyegy terül etről, nem egy speciális területről van szó, hanem sok területen lehet érvényesíteni ezt az eszközt, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a sérelmére elkövetett cselekmények esetében, a fogyasztóvédelem területén, a versenyjog területén vagy a már által am is említett környezetvédelemhez tartozó jogszabályok betartása területén. A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása tehát látszólag egy technikai dolognak tűnik, valójában egy paradigmaváltást jelent az állampolgár, az államhatalom vagy éppen nagy gazdasági szervezetek közötti viszonyban, amelyben az állam, a törvényhozás segédkezet, segédeszközt kíván nyújtani ahhoz, hogy csoportos fellépéssel gyakorlatilag azonos súlycsoportban tudjanak megmérkőzni konfliktusok és jogsérelmek esetén az államp olgárok a nagy szervezetekkel, legyenek azok államiak vagy éppen magánjellegűek. Természetesen ugyanakkor vigyázni kell ebben a javaslatban arra, hogy a szabályozás során a személyek magánautonómiája az alanyi jogokkal való rendelkezés alkotmányos követelm ényével összhangban ne sérüljön, és ehhez meg kell tenni mindent, tehát az ellensúlyok és fékek rendszerét egyszerre kell itt alkalmazni. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy egy ilyen javaslat nem pusztán az állampolgárok érdekét szolgálja, hanem segít raci onalizálni bizonyos nagy szabályozó rendszerek, ezúttal az igazságszolgáltatás működését is, hiszen az ilyen típusú lehetőségek csökkenthetik azt a terhet, amelyet az elaprózott ügyek tömege jelenthet az igazságszolgáltatás számára. Összességében tehát azt jelenti, hogy miközben a szabadság építménye rendelkezésünkre áll, és ennek a legfőbb őre, a legfőbb biztosítéka maga az alkotmány, eközben tudnunk kell, hogy a szabadság minősége terén vannak tennivalóink, hogy ezzel a szabadsággal valóban élni is tudjon az állampolgár. Ezt szolgálja ez a törvényjavaslat, és ehhez kérem az önök támogatását. Köszönöm a figyelmüket. Végezetül még arra szeretném kérni az elnök urat, hogy ha lehet, az általános vitát ne zárja le, hanem tegye lehetővé azt, hogy a mai nap folya mán estig vagy a holnapi nap folyamán lehessen módosító indítványokat benyújtani a javaslathoz. Köszönöm a figyelmet.
