Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. december 1 (249. szám) - A Sláger és a Danubius rádiók frekvenciájára kiírt ORTT pályázat elbírálása során felmerült egyes pártkötődések és háttéralkuk szerepét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
3447 ajánlanak frekvenciadíjat, amely árbevétel a médiatörvényből következően nem is keletkezhet, akkor az egészen biztosan sérti az adófizetők és a pályázatkiírók eredeti érdeke it. A közbeszédben ekkor megfogalmazódott a gyanú, hogy alakilag, illetve tartalmilag hibás pályázatok pozitív elbírálására adtak utasítást a pártok az ORTTdelegáltaknak, másrészt kibontakozott egy vita azzal kapcsolatban, hogy vajon az üzleti terv - elte kintve a médiatörvénybéli reklámidőértékesítési korláttól, illetve annak áthágásától , a felajánlott árbevétel valóban meghaladjae a vesztes pályázók által felajánlott árbevételt. Ezt a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, ebben a teremben, de valószínűl eg más üléstermekben is nagyon nehéz lenne eldönteni. Szubjektív megítélés tárgyát kell képezze ugyanis, hogy egy bizonyos üzleti terv mennyire tartható vagy mennyire nem tartható. Ezért azt javaslom, hogy mielőtt belemerülnénk a pályázók által benyújtott üzleti terv értelmezésének részleteibe, ne is ezzel foglalkozzunk, hanem azzal, amit az országgyűlési határozattervezet eredetileg célul tűzött ki: állapítsuk meg, hogy kötötteke háttéralkut a pályázat elbírálása során az MSZP és a Fidesz, illetve az ORTT delegáltjai. Szeretnék kitérni egy nagyon fontos kérdésre, ennek a feltételezett háttéralkunak a mibenlétére. Nagyon sokan elmondták a véleményüket azóta, amióta benyújtottuk ezt a határozati javaslatot: nem lehetünk annyira naivak, hogy azt feltételezzük, ha két parlamenti párt - illetve több parlamenti párt, de több mint kétharmados többséggel, tehát minden döntést áterőltetni képes módon két parlamenti párt - megbízottjai döntenek ebben vagy abban a kérdésben, akkor ott nyilván so kszor tere van a megállapodásoknak. Sőt, amikor ebben a teremben kicsit többen vagyunk, akkor is nagyon sokszor felvetjük, mennyire jó volna, ha a jobb- és a baloldal meg tudna állapodni egymással. Önmagában tehát, ha valaki azt veti a pártok szemére, hogy ebben vagy abban a kérdésben, akár a rádiófrekvenciák ügyében politikai megállapodást kötnek egymással, az valószínűleg ellentétes a médiatörvény szándékával, úgy értem, hogy ennek a kritikája ellentétes a médiatörvény szándékával, hiszen a médiatörvény n yilván azért rendelte úgy a jogalkotók akaratából az ORTT összetételét pártdelegáltakból összeállítani, mert úgy gondolta, hogy politikai alkuk következtében kell hogy kialakuljon egyegy döntés. Kritizálhatjuk ezt a folyamatot, kritizálhatjuk a médiatörvé ny megalkotóinak eredeti szándékát, de azt gondolom, valóban naivitás lenne azt feltételezni, hogy ahol pártdelegáltak hoznak döntést, ott nem pártpolitikai érdekekre is figyelemmel születnek döntések. Nem is ezzel van tehát a baj. Nem azzal van baj önmagá ban, hogy a két politikai párt, a Fidesz és az MSZP a feltételezések szerint megállapodott abban, hogy hogyan szeretné ezt a pályázatot végigvinni. Önmagában még azzal sincs baj, hogy a Sláger és a Danubius Rádió elvesztette a frekvenciáit. Ezt azért nagyo n fontos elmondani, tisztelt képviselőtársaim, mert az utóbbi hetekben a magyar médiában széles nyilvánosságot kapott nagyon sok tiltakozó akció, amely siratta a Sláger Rádiót, a Danubius Rádiót, a kedvenc műsorvezetőiket, a reggeli Danubius Pirítóst vagy a Sláger Rádió Bumeráng című műsorát, illetve azok műsorvezetőit, de hát a magyar parlamentben vagy bármely más, az ügy politikai vagy büntetőjogi felelősségét vizsgáló testület előtt nem lehet szempont, hogy kedveltük vagy nem kedveltük ezt vagy azt a rád iót. Tehát bármit is gondoljunk a Danubius vagy a Sláger teljesítményéről, szerettük vagy nem szerettük, ki kell jelentenem, hogy sem a határozattervezet benyújtását, sem pedig az azóta eltelt időszak politikai kezdeményezéseit - amelynek eredményeképpen m a tárgyalhatjuk ezt az előterjesztést - nem az motiválta, hogy a Sláger és a Danubius elvesztette a frekvenciáját. Nem azzal van tehát a baj, hogy elvesztették a frekvenciájukat; még azzal sincs baj, hogy a két párt delegáltjai valamiben megállapodtak. Ami vel baj van, az az, hogy már a határozat benyújtásának időpontjában az merült fel, hogy két olyan pályázat nyertessége érdekében állapodtak meg, amely pályázatok nem nyerhettek volna, hiszen ki kellett volna őket zárni. Ezért merült föl a háttéralkuk vizsg álatának szükségessége. Fontos kérdés tehát, hogy megállapíthatóe az, hogy ezeknek a pályázóknak a tulajdonosi köre és a feltételezett politikai szálláscsinálók között milyen tulajdonosi vagy egyéb érdekeltségű összefüggés van. Hogyan fordulhatott elő, ho gy nem került kizárásra, sőt nyerhetett olyan pályázó,
