Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 30 (248. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
3367 Abban bízom, hogy a magyar parlamentben egyre inkább teret fog nyerni ez a fajta megközelítés, és azt remélem, hogy hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy ez a gondolkodás a mindennapok szintjén megjelenjen. Nyilván ehhez a törvényhozási munkánkban is erősíteni kell ezt a megközelítést, és vannak jó példák, amiket át tudunk venni. Néhány képviselőtársammal erről beszéltünk, sőt találkoztunk is a finn parlament jövőbizottságának képviselőivel, ami egyébként jellemző módon ango lul committee for future, azaz a jövőért létrehozott és működő bizottság. Azt szeretném kérni önöktől, hogy valami hasonló jöjjön létre Magyarországon és a magyar parlamentben is, hogy hátteret tudjon adni, és segítse ennek a szemléletnek a fejlődését, hoz zájárulhasson ahhoz, hogy a törvényhozási munkában - és ha úgy tetszik, a törvényhozás ellenőrző munkájában is - stabilabbá váljon ez a megközelítés. Bízom abban, hogy ha ezt a szemléletet erősíteni tudjuk, akkor a gyakorlat igazolja, hogy itt egy össznemz eti kérdésről van szó, nem csak egy összkormányzati ügyről, hiszen azért arra is figyelnünk kell, hogy nem egy tárca feladata ennek a szemléletnek az erősítése. Azt hiszem, hogyha valaki, akkor pontosan a környezetvédelmi tárca tudja elmondani, mennyire fo ntos az, hogy a gazdaságtól a kultúrán keresztül valamennyi kormányzati szerv értse, és ne egyszerűen kényszerként megélje, hanem lehetőségként használja ki a fenntartható megközelítésben rejlő lehetőségeket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP pad soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak, Fidesz. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Hát, nem egyszerű a sok értékes gondolat és kritikai megjegyzés után m ég ehhez valamit hozzátenni, különösen nem - egyetértve azokkal a képviselőtársaimmal, akik kritizálták a vita körülményeit és időpontját - háromnegyed 9, 9 óra körül, miután még vagy négyöt napirendi pont van. Hát bizony, az életével játszik az,… (Dr. La torcai János: Tíz.) Tíz? Az életével játszik, aki ilyenkor megpróbálja mégoly fontos kérdésekben is legalább röviden elmondani a véleményét. Ezt pontosan tudom, ezért egyrészt azt szeretném én is javasolni, amit Józsa képviselő úr vetett fel, és úgy láttam , hogy mások is egyetértettek, ez a kérdés sokkal súlyosabb annál, semhogy ezt így, egy feszült, ideges környezetben megvitathatnánk éjszakának évadján. Én is azt javaslom, hogy miután valószínűleg a Fenntartható Fejlődési Tanács ezt az anyagot továbbdolgo zza - mint ahogy a tervei között szerepel , amikor úgy látja ez a tanács, valóban kezdeményezni kellene egy teljes napot, amit arra szánnánk, hogy a fenntartható fejlődési stratégia, mondjuk, előkészítő anyagát megvitatnánk azzal a szándékkal, hogy ennek a vitának a tanulságait is beépítve lehetne véglegesíteni egy olyan előterjesztést, amit azután a parlament a végső tárgyalásra idehozhatna. Talán ez segíthetne ennek a problémának az áthidalásában; nevesen, hogy ez a probléma lényegesen komplikáltabb, lén yegesen súlyosabb, és a jövőt sokkal komolyabban érinti, semhogy ezt néhány mondatban itt most elintézhetnénk. A másik megjegyzésem: köszönetet szeretnék mondani - bár többen megtették - mindazoknak, akik idáig is eljuttatták ezt a problémakört. Miközben p ersze természetesen, aki egy ilyen anyagot terjeszt először a parlament elé - merthogy egy ilyen típusú anyag most szerepel először a parlament előtt , vállalja annak a kockázatát, hogy ha átfogó képet akarok felrajzolni, minden területen kritikát fogok k apni, mert nem tudok olyan mélységekbe lemenni, mint a specialisták, akik maguk azon a területen dolgoznak. Azt hiszem, mindenki, aki képeket rajzol fel, ennek a kockázatát el kell hogy vállalja. Én tehát köszönetet szeretnék mondani Szili Katalinnak is, a ki valóban nagyon jó érzékkel kezdeményezte ezt a fajta párbeszédet, a tanács létrehozását, és az egész folyamatot generálta. Talán ebben szerepet játszott az is, hogy meglehetősen korán találkozhatott a környezetvédelmi tárca államtitkáraként ezekkel a pr oblémákkal akkor, amikor ezek felmerültek.
