Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
335 hiszen én is az idősödők közé tartozom, 77. életévemben találkozom azokkal a mindennapi dol gokkal a gyakorlatban, életemben, személyiségemben, amelyeket oktatok, képzek, továbbképzek, szakképzek, és mi több, adott alkalommal még a közösség érdekében ki is fejezek, le is írok. Tehát részben a történelem tanújaként, részben a szakmának az ismerője ként részben egy sor olyan határterületi tudománnyal és praxissal próbálom alátámasztani a gondolataimat, amelyek - és ez nagyon megnyugtató volt számomra - ebben a stratégiában visszaköszönnek. Tehát a stratégia, amely jelenleg előttünk van, és amelyet a múlt héten már tárgyaltunk, és ott is kifejeztem, számos olyan elemet, számos olyan mozzanatot és fontos mondanivalót tartalmaz, amelyet mi évtizedeken keresztül, éveken keresztül küzdelmesen próbáltunk megvalósítani, rendszerbe foglalni, és valamiképpen e gy olyan elfogadható összefoglalást adni, amelyet természetszerűen az idősügyi chartában már elmondtunk, leírtuk, amelyet Mátrai Márta képviselőtársnő is mondott, hogy igenis erre idősügyi törvényt kívántunk építeni, mint egy nagyon fontos alapra. Ennek a négy szempontját kívántuk fölhasználni. Ez sajnos nem valósult meg. Én most nem is azt mondom, hogy ez miért nem valósult meg, hogy nem valósult meg, tény: nem valósult meg. Ebben a stratégiában köszönnek vissza azok, amelyeket mi nagyon felelősen, nagyon komolyan, nagyon szakszerűen és nagyon a mindennapi élethez szólóan kívántunk megfogalmazni, és nemcsak megfogalmazni, hanem valóban előremutató cselekvési programhoz készítettük elő. Amit szeretnék megint csak a tapasztalatok, szakmai ismeretek alapján el ővezetni, hogy lényegében beszélünk az emberről, beszélünk az életről, beszélünk az életútról, beszélünk az idősödésről, sok mindenről beszélünk. Mindenki a maga módján nagyon sok igazságot, nagyon sok jót fejez ki, csak éppenséggel a rendszerbe illő, az i dősödés folyamatainak az ismerete híján... - hiszen honnan is gondolnák, hiszen az egész geriátria, az idősödésgyógyászat, az időskor gyógyászata csak ’97ben került be Magyarországra legitimáltan, amikor elfogadtuk a szakorvosi képzés fontos európai unió s nyilatkozatát, amely szerint igenis az idősödés, időskor gyógyászata ugyanolyan önálló diszciplína és medicina, mint ami a többi szakorvoslásban már régóta érvényesül. Tehát egy nagyon friss, nagyon új, holott már régóta vizsgáljuk, kutatjuk, ókortól, kö zépkortól, mindenki próbálja megfogalmazni. De azért az emberről szó van, az emberről mindig szó van. És mi ezt úgy fejezzük ki, hogy éppen ennek a rendszerszemléletnek, ami az idősödés folyamatait sokoldalúan megközelítve próbálja érvényesíteni is meg meg értetni is, az alapja az, hogy a teremtett ember genetikailag kódolt, nincs két egyforma ember, és a genetikai kódoltsága mellett egy személyes fejlődés folyamán szocializálódik. Lélektanilag pedig egy énvezérelt tudatossággal kerül a mindennapi élet forga tagába, különböző esélyeknek és kockázatoknak a rengetegébe. És ráadásul akaratlagos tudatossággal, és mi több, ezen túlmenően még idősödése folyamán olyan gazdag halmazát tudja biztosítani életének, ami az úgynevezett nyitott tanulási lehetőség. Nincs még egy élőlény, aki és amely ilyen - hogy is mondjam - tudatosan nyitott tanulással tudná a személyiségét, önmagát is, közösségét is fejleszteni, képezni. És a legfontosabb dolog - ezzel kezdtem , hogy teremtett emberről beszélek. Ez azt is jelenti, hogy sp irituális lény. Az ember nemcsak genetikailag kódolt, biológiai, pszichológiai, társas, társadalmi, hanem spirituális lény. Egy sor dologra nem tudunk választ adni konkrétan, a hit, remény és szeretet filozófiák, a teológiák és a többi, és a többi viszont adnak egy olyan lehetőséget a hívésen keresztül, hogy ez az ember kibírja mindazt, amiben él, beleszületett, és ami körülveszi. És ez a spirituális erő. Ennek a spirituális erőnek óriási kutatásai vannak, számos olyan tanulmány, de saját tapasztalatom is m utatja, mit jelent az idősödő, időskorú emberrel éppúgy, mint a fiatallal, a gyermekkorúval és a közösségi emberrel emberileg másképpen is foglalkozni, nem csak biológiailag. Bókay képviselőtársamnak csak annyit szeretnék mondani, hogy a biológiai meghatár ozottság nemcsak egészségkérdés, hanem azt is jelenti, hogy az a bizonyos genetikailag kódoltság benne van. De ez egy rendkívül fontos dolog, ennek a kutatásai most hatalmas tempóban megindultak. Abból a szempontból indultak elsősorban, éppen a nem hívő ku tatók részéről, a materialista beállítottságú -
