Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 22 (223. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
331 Akkor stratégiát kell alkotni 2034ig, államtitkár úr? Kinek? Kiknek? A most nyugdíj mellett nyomorgó embereknek? Felteszem a kérdést, államtitkár úr, hogy milyen bűnös szándék vezette önöket akkor, amikor a törvé ny helyett ezt a nemzeti stratégiát tették le a parlament asztalára. Annak a 3 millió idős embernek, aki a nyugdíjasok táborába tartozik, tudja államtitkár úr, nincs harmincnégy éve. Meggyőződésem, hogy ilyen stratégiát akkor kellene és lehetne alkotni, ha egy gazdaságilag stabil országban élnénk, ahol az emberek szociális biztonsága rendben van, ahol a munka megélhetést biztosít, ahol tervezni lehet a jövőt, ahol az idős emberek nyugodt, kiegyensúlyozott életet élnek, ahol a fiatalok bátran tekinthetnek a jövőbe, mert tudják, hogy megbecsülik őket, és sorolhatnám tovább. De akkor, amikor évek óta csökkennek a reálkeresetek, akkor, amikor a víz, a villany, a gáz megfizethetetlen, akkor, amikor a gyógyszereiket az emberek nem tudják kiváltani, akkor, amikor a szakmájukat tudó és szerető emberek százezrei munka nélkül, depressziós állapotban kénytelenek élni, akkor, amikor a kilakoltatás réme fenyegeti a honfitársainkat, önök azt írják, hogy a stratégia első lépése a helyzetfelmérés, a problémák, a fejlesztendő területek számbavétele. Nyolc éve vannak kormányon, államtitkár úr. Ezek szerint nyolc év alatt nem jutottak el odáig, hogy felmérjék az idős emberek és az ország helyzetét. Nyolc év ezek szerint nem volt elegendő arra, hogy meghallgassák az idős emberek kéréseit, az őket képviselő szervezetek javaslatait. De arra elegendő volt önöknek, államtitkár úr, ez a nyolc év, hogy elvegyék a 13. havi nyugdíjat, hogy csökkentsék a nyugdíjba vonulók nyugdíját. Elegendő volt ez a nyolc év arra, hogy a szociális otthon ok támogatását csökkentsék. Elegendő volt arra, hogy szigorítsák a bejutás feltételeit, ezzel a méltó élet biztosításának utolsó lehetőségétől is megfosztották a nagyon idős honfitársainkat. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista kormány az elmúlt nyolc évbe n csak arra volt képes, hogy megszorító csomagokat és stratégiákat tett le a parlament asztalára. A megszorító csomagok keretében mit láttunk, mit tapasztaltunk? Megszüntették a 13. havi családi pótlékot, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást és annak 13. havi juttatását, és ezt mintegy 650 ezer gyermek szenvedte meg, államtitkár úr. Megszüntették a gyermekek után járó családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családoknál, 60 százalékkal csökkentették a három- és többgyermekeseknél. A magzati élet 91. napjától járó adókedvezményt kizárólag a három és több gyermek után születendő gyermeknél hagyták meg. Jövedelemhatárhoz kötötték és évi maximum 120 ezer forintra csökkentették a lakásépítési hitelek keretében visszaigényelhető adót. Átalakították, csökke ntették a rászorulók közgyógyellátását. Korlátozták a háziorvosokat, akik a havi gyógyszerkeret 50 százalékának a felírására voltak jogosultak. 2007től ismét összevontan adózik a nyugdíj a megszerzett munkabérrel. Bevezették az ingatlanadót. Tétlenül nézt ék, hogy brutálisan megemelkedett a gáz, a villamos energia lakossági ára. Folyamatosan csökkennek a reálkeresetek. Folyamatosan csökken a nyugdíjak vásárlóértéke. Elvették a 13. havi nyugdíjat. Megadóztatták a családi pótlékot, és ma már ott tartunk, hölg yeim és uraim, hogy a nullaéves gyermek is adófizető állampolgár, pedig, tudja államtitkár úr, a családi pótlék a gyermeknek jár. És drámaian nő a munkanélküliség. Valóban hazudtak éjjel, nappal, és most ennek az árát a magyar emberekkel fizettetik meg. Ne mzeti stratégiát alkottak “Legyen jobb a gyermekeknek” címmel 2007től 2032ig, huszonöt évre, ahelyett, hogy először szembenéztek volna a gyermekszegénység mai problémájával. A 17 év alatti gyermekek 13 százaléka, 260 ezer gyermek él olyan családban, ahol senki sem dolgozik. A 2 millió 200 ezer gyermekből 420 ezer él mélyszegénységben, létminimum alatt pedig 850 ezer gyermek tengeti az életét. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon minden harmadik gyermek szegény. Meg kell kérdezni a szakmai szervezeteket, államtitkár úr, meg kell kérdezni a pedagógusokat, hány gyermek megy éhesen az iskolába, hány olyan gyermek van, akinek a menzán jut napi egyszeri meleg étel. Ezek után a szocialista kormány az étkeztetési támogatást is csökkenteni akarja. Európában szint e a legrosszabb helyen vagyunk, sajnos a legrosszabb helyen van az ország. A