Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 24 (247. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
3229 megvitatni a parlament. Ebben találhatók sokkoló erővel bíró megállapítások. Talán érdemes lenne a parlamentnek is, a kormányzatnak is, a társadalomnak is ezt a 100 oldalas anyagot elolvasni, hiszen tényleg valóban sokkoló megállapítások vannak arról, hogy jelen pillanatban Magyarország hol tart, milyen kitörési esélyei, lehetőségei lehetnének. Ha ezeket nem vesszük figyelembe egy pro gram összeállításakor, egy stratégia kialakításakor, akkor sajnos sérülni fog a további folyamat. Néhány dologgal szeretném illusztrálni, hogy érezhető legyen, a nemzeti környezetvédelmi program tartalmaz olyan részeket, részelemeket, amelyek kapcsolódnak a kiotói egyezményhez, a különböző stratégiákhoz. Be van nyújtva a parlament elé a klímatörvény kérdésköre, ez is négypárti egyezséggel született, ami egy országgyűlési határozati javaslatban kell hogy megtestesüljön, de sajnos ebben sem történt előrelépés . Tartok tőle, hogy ha ezeket nem vesszük figyelembe, nem építjük be abba a stratégiába, amely 20 vagy 25 évre próbálja megfogalmazni Magyarország kitörési lehetőségeit, a célokat, víziókat, ami olyan stratégia, amelyben összeegyezteti a globális felmelege dés, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az energia, a közlekedés kérdéseit, nem lesz előrelépés. Államtitkár úr a Dunántúlt elég jól ismeri, hiszen regionális vezetője volt a székesfehérvári környezetvédelmi hatóságnak, és nagyon jól ismeri a Somló körn yékét, Veszprém megyét. Itt nyugodtan lehet mondani a természetvédelmi területek kérdéskörét is, mivel megszűnt az a törvény, amelynek alapján belterületté lehetett nyilvánítani bizonyos területeket, vagyis belterületi körbe került természetvédelmi terület . Ezt átadták az önkormányzatoknak, és innentől fogva az önkormányzatok vagy sáfárkodnak, vagy garázdálkodnak vele. Ajkai példát is tudnék önnek mondani, amikor egy Interspar érdekében egy csónakázótó hatalmas szeletét próbálják meg “kivágni”, hogy egy mul tinacionális bevásárlóközpontot kiszolgáljunk, feláldozva a természetnek egy részét. A lakosság számára is jó példa az ökológiai lábnyom, egy emberre általában 2,1 hektár vetítés tartozik, de ezekkel a fogalmakkal a mai társadalom még nincs teljes egészébe n tisztában. Ugyanilyen problémát jelent a területrendezési terv is. Ez is óriási vitát váltott ki annak idején a parlamentben, a Natura 2000, a honvédelmi területek kérdésköre, olyan átfedések vannak, ami miatt sem fejleszteni, sem továbblépni nem lehet, mert annyira lekorlátozta önmagát a Natura 2000 is, hogy egyszerűen további lépéseket azokon a területeken nem lehet megtenni. Itt értem a dunai híd utáni szakasz útépítését, az is a Natura 2000be eső, egybefüggő területként jelentkezik, ezért nem lehet t ovábblépni. De lehetne nyugodtan említeni az alternatív energiákat. Az európai ügyek bizottságában is szóba hoztuk, hogy ma a magyar társadalomban minimum 30 százalékos pazarláscsökkentést lehetne elérni, és ez a pazarláscsökkentés nem abból adódik, hogy a távfűtés áfáját 5 százalékra leviszem, hanem meg kellene vizsgálni annak lehetőségét az összes magyar állampolgár esetében, aki energiát használ. Hiszen a kistelepüléseken vagy gázzal tüzelnek, és nem részesülnek az 5 százalékos adókedvezményből, vagy fáv al tüzelnek, és nagyon jól tudjuk, hogy a fa költségei hatalmas mértékben megnőttek. Így tulajdonképpen diszkriminációs elv valósul meg. A kistelepüléseken élő, akár 80 éves idős nénikének vagy bácsikának a háza, amely 300 éves, biztos, hogy a klíma vagy a technológia szempontjából nem azzal az értékkel bír, mint egy felújított lakótelepi lakás, ahol a globális felmelegedés okozta károkat és a pazarlást állami és önkormányzati segítséggel enyhíteni tudják. Tehát egy kistelepülésen élő állampolgár helyzete e gészen más. Számos alkalommal elmondtam parlamenti vitában “jó példaként”, hogy ha szürkületben megyünk a Balaton irányába, akkor egy szürkéskékes felhőben úszik a Balaton környéke. Ez abból adódik, hogy a társadalom elszegényedése miatt egyre többen nyúl nak vissza a régi, hagyományos fűtési módszerekhez, és ebből környezetszennyezés alakulhat ki. Mindenképpen szeretném, ha ez a stratégia, ez a program nem egy elkapkodott program lenne. Szeretném, ha a koppenhágai csúcs utáni állapotokat is be lehetne épít eni ebbe. Szeretném, ha a jövő héten, amikor megkezdődik a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács által összeállított ajánlás vitája, és az abból kialakuló esetleges további négypárti egyeztetéseken olyan stratégia tudna megformálódni, nemcsak 6 vagy 9 évre , és a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiájával egy időben
