Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 24 (247. szám) - A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
3213 jelezni azokat a legfontosabb részleteket, amelyeket kidolgoz a törvényjavaslat, de nyilván nincs arra lehetőség, hogy mindegyik részletről most hosszan beszéljünk. Az szerintem egy nagyon lényeges előrelépés, hogy a tagoknak úgymond a tulajdonosi felelőssége gya korlatilag megszűnik. A kötelességük a tagdíjfizetés lesz és a foglalkoztatóknak történő rendszeres adatszolgáltatás. Magánnyugdíjszerződés fogja kimondani a tag jogosultságát az egyéni számlán felhalmozott összegre, és arra már utaltunk mind a ketten Kék esi képviselő úrral, hogy az átmeneti időszakban is megfelelő garancia lesz arra, hogy ezek nem sérülhetnek. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a törvény egyértelművé tegye, mikor áll be a pénztártagoknak, illetve a pénztárbiztosító tagjainak a jogosultság a, mikor lehetséges egyösszegű szolgáltatás igénybevétele. Arra is utaltunk, hogy bizonyos választási lehetőség illeti meg a tagokat. A jogosultság megszerzésekor a tagok választhatják, hogy melyik szolgáltató ellátását veszik igénybe. Én úgy értelmeztem B raun képviselő úr hozzászólását, hogy üdvözli azt, hogy belép egy kijelölt járadékszolgáltató azok számára, akik nem élnek a választás lehetőségével. Azért, hogy legyen fedezet az inflációindexált járadékra, a törvény előírja, hogy a tartalékot hosszú lejá ratú, inflációindexált papírokba köteles fektetni a biztosító. És a másik lábát is megteremti feltételként, amikor azt mondja, hogy az Államadósság Kezelő Központnak ki kell bocsátani olyan papírokat, amelyeket le tudnak jegyezni. Szeretném felhívni a figy elmet a törvény azon előírásaira, amelyek a tájékoztatást erősítik. Amikor már a biztosítónak 6 hónappal korábban, mielőtt a jogosultság keletkezik, kötelező tájékoztatást kell végrehajtania. A felügyeletnek elektronikus kötési és váltási rendszert kell mű ködtetnie, ami szintén a tájékoztatási lehetőségek tárházát bővíti. Nagyon fontosak azok az előírások, amelyeket a vezetővel szemben, a vezetőkkel szemben fogalmaz meg a törvény. Itt nem egyszerűen egyfajta végzettség előírására gondolok, hanem a szakmai a lkalmasság és az üzleti megbízhatóság törvényi előírására. Már utaltunk arra, de szeretném kiemelni, hogy a járadékszolgáltatók körének a kijelölését is körbeírja a törvény. Lesznek a versenyszolgáltatók és a kijelölt járadékszolgáltató. Minimális biztonsá gi tőkét fogalmaz meg a törvény, és hogyha elnehezül a gazdálkodás adott esetben, mert persze nem lehet tudni, hogy mikor milyen gazdasági körülmények alakulnak, akkor bizonyos feltételek fennállása esetén egy pénzügyi tervet köteles elkészíteni, amelynek a tartalmát is körbeírja a törvény. A befektetést csak a törvényben meghatározott eszközökbe és keretek között lehet megvalósítani. A törvény korlátozza a hitel- és a kölcsönkondíciókat a biztosítók esetén. Aktuális jelentéseket ír elő a törvény. Működési és vagyonkezelési limiteket határoz meg. A demográfiai és befektetési kockázatok kezelésére létrehozza az egyéni kiegyenlítési tartalék intézményét. A halandósági viszonyok eltéréséből adódó nyereség, illetve veszteség kiegyenlítésre kerül, tehát nem egye gy biztosítótársaságnál jelentkezik az eredmény vagy a veszteség, hanem ez terítésre kerül az intézményrendszeren belül. Nagyon fontosnak tartom kiemelni a garanciaalap intézményét, ez jelenleg is működik; a törvény tovább fogja erősíteni ezt a garanciaala pot a szavatolótőke, világos döntési kompetenciák, átlátható felelősségi viszonyok tekintetében. A törvény, bár nem az önkéntes nyugdíjpénztárakkal foglalkozik, de a törvénymódosítással az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonkezelési díjának a felső határát is 2014re 0,4 százalékra csökkenti. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy precíz, átalakulási szabályrendszert fogalmaz meg, tele garanciával. Úgy ítélem meg, hogy ha azzal a szakmai megközelítéssel, amivel Braun képviselő úr értékelte a benyújtott törvényjavas latot, még ha számos kritikai észrevételt fogalmazott is meg, alaposan végiggondoljuk, hogy mi is a célunk ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával, akkor szerintem meg lehet találni a közös nevezőt. Megítélésem szerint a törvényjavaslat tekintetében, a majdani módosításokkal - mert hiszen, ahogy Kékesi képviselő úr jelezte, módosító indítványokat nyújtunk be - szerintem megteremthető a közös nevező. (11.00)
