Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 24 (247. szám) - A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
3205 többletgaranciákat, és nem a tagok által vállalt garanciákat jelentenek, am i elsődlegesen, először lép be, és valamennyiük érdekét védi, nem pedig szétosztja az adófizetők között mint egyfajta kormányzati állami garancia azt a felelősséget, ami egy ilyen rendszer működtetésében a működtető számára kötelező. Vannak persze relatív szempontok is - ebbe már belekaptam , ez az a sérülékenység, amit az utolsó gondolatban fejtegetni próbáltam. A másik ilyen kérdéskör, ami felvetődik ebben a vitában: a kis pénztárak az átalakulás következtében kényszerűen meg fognak szűnni, hiszen kiszor ítódnak a piacról. Nos, itt a folyamatot kell látni, hogy valójában ez az integráció már lezajlódott a pénztári rendszerben, bár kisebb fluktuációval, de a 30 megalakult pénztárból mára 1920 pénztár maradt, és ennek több mint a fele nagy biztosító, pénzi ntézethez kötődő pénztári forma, a kisebbik része valamilyen foglalkoztatói vagy esetleg ágazatinak minősíthető pénztár, és így aztán a tagság is jelentős mértékben szóródik, mindegyik megugorja a minimális és a törvényben megőrzött, megőrzésre javasolt mi nimális létszámot. A törvényjavaslat ugyanakkor előírja, hogy ezeknek a biztosítóknak szavatolótőkével kell rendelkezni, ez több elemből áll össze, nyilván van egy biztonsági tőke, egy jegyzett tőke, amit az alapításkor, a megalakuláskor biztosítani kell. Én azt gondolom ennek a nagyságrendjéről - és ehhez majd nyújtunk is be módosító indítványt, hogy egy kicsit a belső arányokat a törvényjavaslat eredeti szövegéhez képest alakítsuk, javítsuk , hogy a legkisebb tőkekövetelmény nemhogy biztosítja ezeknek a pénztáraknak a továbbélését, lényegében biztosítóvá való átalakulásukat - ez beolvadással történhet meg , hanem kifejezetten lehetőséget ad olyan belső bizalmi tőkével működő intézményeknek a további működésre, ahol a foglalkoztató vagy valamilyen módon a tagok egy része vagy a pénztár környékén egyébként is föllelhető, vele együttműködő szervezetek egy része a további működés érdekében ezeket meglépi. A szavatolótőke arányosítására már utaltam. Azért gondoljuk, hogy erre szükség van a benyújtott törvé nyjavaslathoz képest, mert a pénztárak méretének bizonyos régióiban a törvényjavaslat talán nem kellőképpen lőtte be eredetileg ezeket a tőkenagyságokat, de még egyszer hangsúlyozom, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kis pénztárakat arra kényszerítenénk, hog y mindenképpen egy nagyobba olvadjanak be. Ugyanakkor nyilván a nagy létszámú pénztáraknál lép be a milliárdos nagyságrendű, az igazi méretű szavatolótőke, hiszen itt már a létszámból és éppen ezért aztán a demográfiai összetételből eredő kockázatok mérték e olyan lehet, hogy bizony, egy ekkora mennyiségű szavatolótőkének már nemcsak a működés fix költségeinek a fedezetére kell garanciákat tartalmaznia, hanem bizony ezekre az ellátandó, akár a vagyonkezelésből eredő - hiszen ezek a biztosítók többnyire saját tevékenység keretében fogják ellátni ezeket a feladatokat - tevékenységekre, a járadékszolgáltatásra vonatkozó kockázatokat is tudják viselni a szavatolótőke nagyságával. További garanciát jelent az ilyen tekintetben új működést megalapozó szervezetek szá mára és a tagok számára leginkább, hogy a törvényjavaslat taxatíve tiltja az alaptevékenység kiszervezését. A nyugdíjbiztosító rendszernek az az értelme, hogy a feladatot ott lássák, ahova szeretnénk kötni, ahova a garanciákat telepítjük. Sajnos, a pénztár i rendszer ennél jóval rugalmasabb, itt tulajdonképpen az alaptevékenységet is ki lehetett szervezni, nem csak az egyéb, kísérő, kiegészítő tevékenységeket, így most a váltáskor ennek a tiltásnak benne kell lennie a rendszerben, hogy amire engedélyt kapnak - hiszen az alapítás mellett egy nagyon szigorú engedélyezési folyamat is része az új biztosítói kör létrehozásának és működésének , úgy ez a tevékenység mindig is ott maradjon, és átlátható, ellenőrizhető, szankcionálható maradhasson. Természetesen tová bbra is vannak olyan tevékenységek, amik nem kell hogy ebben jelenjenek meg, ilyen a vagyonkezelési tevékenység, ami adott esetben különleges szakértelmet igényel, és ilyen maga a járadékszolgáltatási tevékenység, ahol az erre feljogosított, ilyen tevékeny séget egyébként szintén ugyanabban az ellenőrzési, engedélyezési körben végző szervezetektől is meg lehet szerezni, meg lehet vásárolni.
