Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 23 (246. szám) - Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. SZABÓ ÉVA (MSZP):
3173 Szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a megoldás arra is jó, hogy a korrupciót csökkentse, arr a is jó, hogy pontos képünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) legyen arról, hogy kik működnek és kik nem működnek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm, képviselő úr. Hozzászólásra jelentkezett Szabó Év a képviselő asszony. Parancsoljon! DR. SZABÓ ÉVA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban rö viden ismertessem a Frankné Kovács Szilvia és Szép Béla képviselőtársaimmal közösen benyújtott módosító javaslataink lényegét. Egyfelől a természetes személyazonosító adatok megadására vonatkozóan az az álláspontunk, hogy arra az elektronikus rögzítés célj ából van szükség, tekintettel arra, hogy a központi elektronikus szolgáltatórendszer alapvetően ezekkel az adatokkal azonosítja azt a természetes személyt, amelyet a rendszer később logikailag összekapcsol a létrejövő alapítvánnyal. A bíróságnak pedig megt eremtődik a lehetősége arra, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmen feltüntetett adatok létezéséről, illetve valódiságáról gyorsan és egyszerűen meggyőződjön. Adatvédelmigaranciális szempontból fontos ugyanakkor, hogy a természetes azonosító adatok közül a legszélesebb nyilvánosság csak a nevet és a születési helyet ismerhesse meg. Úgy gondoljuk ezenkívül, hogy további szervekkel szükséges kiegészíteni azon szervezetek körét, amelyek valamennyi alapítványi adat között keresést végezhetnek. Fel kell t üntetni továbbá a központi elektronikus szolgáltatórendszert, hiszen ennek az üzemeltetője, illetve adatkezelője az, amely a nyilvántartásbavételi kérelmet benyújtó személyt technikailag összeköti a bírósággal, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tan ács Hivatala által vezetett nyilvántartás adatai közötti keresést is biztosítja. Így számára is meg kell engedni az adatokhoz való korlátlan hozzáférést, természetesen más törvények által szabályozott keretek között. (22.00) Harmadsorban azt indítványozzuk , hogy a törvény hatálybalépésétől számítottan két év álljon rendelkezésre arra, hogy az alapítvány a törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait bejelentse. Ez a kötelezettség szűrőfunkciót is megvalósít, hiszen ezáltal a Magyarországon működő alapítványok közül azok kerülnek be az elektronikus nyilvántartásba, amelyek ténylegesen léteznek is, ez pedig lehetőséget biztosít az ügyészség számára, hogy a két év elteltét követően ellenőrizze az ezen idő alatt nem reagáló alapítványokat. Tiszt elt Országgyűlés! Szót ejtenék Pettkó András képviselőtársunk egy módosító javaslatáról is, bár előrebocsátom, hogy azokat a szocialista frakció nem tudja támogatni. Pettkó képviselőtársam az alapítvány nyilvántartásba vétel iránti kérelmének bírósághoz tö rténő benyújtásakor az elektronikus utat tenné kizárólagossá, mint ahogy azt előző hozzászólásában is említette, megszüntetve a papír alapú kérelmet. Mi nagyon értékeljük a képviselő úr elkötelezettségét a technika vívmányainak minél teljesebb körű kiaknáz ása iránt, de azt gondoljuk, hogy társadalmi szinten nem áll az ország olyan fejlettségi fokon, hogy a közhiteles ügyintézési folyamatokat teljes egészében elektronizáljuk. Gondoljunk itt nagyon sok vidéki általános iskola alapítványára, kicsi szervezetekr e, amelyek lehet, hogy még számítógéppel sem rendelkeznek, nyugdíjasklubokra, egyebekre. A másik módosító javaslata Pettkó képviselő úrnak az egyesületek elektronikus nyilvántartását, illetve általában a társadalmi szervezetek nyilvántartását is bevezetné. Tekintettel arra, hogy az alapítványok nagyobb arányban végeznek gazdálkodási tevékenységet is, így egyértelműbben sorolhatók a gazdasági szférába. Úgy véljük, hogy a jogbiztonság és az átlátható gazdálkodási
