Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 23 (246. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törv... - ELNÖK (Mandur László): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
3161 és a köztes években pedig az eddigiektől eltérő szaporasággal következtek az aszályos esztendők, akkor ezekkel szembe kell nézni. Azért azt mindannyian tudjuk, főleg akik az Alföldön élték az életüket, ott születtek, ott váltak felnőtté, és a nagyszüleiktől is hallották, hogy a Kárpátmedence vízháztar tása mindig is negatív mérlegű volt, és a csapadék mindig térben és időben szélsőséggel érkezett, és ezt a szélsőséget ott a természeti rendszernek az egyensúlyteremtő jellege tudta biztosítani. És ez az egyensúly bomlott meg tulajdonképpen a tájhasználat és a vízkészlettel való gazdálkodás szétválasztásával. A Vásárhelyiterv tulajdonképpen erre adott javaslatot, hogy ez helyreállításra kerüljön részben. Azt ne vitassuk el, hogy az éghajlati rendszerben egy jelentős változás következett be, amelyet nekünk el kell szenvednünk, és ahhoz kell alkalmazkodnunk. Azt is látnunk kell, hogy a vízigények ebben az alföldi térségben kétháromszorta meghaladják azt a vízmennyiséget, amely a nagyvízi víz visszatartásából és a kisvízi vízhozamokból összerakódik, plusz a c sapadékot is hozzászámoljuk. (21.10) Egyegy nagyobb árvízi hullámnál 23 balatonnyi vizet, éves vízkészletet engedünk el, amivel nekünk gazdálkodni kell. Ha azzal nem gazdálkodunk, akkor esélyünk nem lesz arra, hogy ezt a kétháromszoros vízigényt ki tudj uk elégíteni az alföldi térségen belül. Azt gondolom, abban viszont igazuk van képviselőtársaimnak, és azt meg kellene nézni a költségvetési helyzet figyelembevételével is, hogy szükség vane annyi tározóra, ott vane szükség olyan kapacitású á rapasztó és tározóműre, ahol az eredetileg megtervezésre került. Mert én arra emlékszem, hogy nagyapám még arról beszélt, hogy a Körösök vidékén is úgy történt, hogy a víz mindig egy magasabb földrajzi pontról indult ki az ártérre, és a természetes érrends zeren keresztül az feltöltődött, a víz tározódott, és azt tudták használni a mezőgazdálkodási tevékenység során, a felesleges víz pedig a maga gravitációs módján továbbhaladt. Ha a felső részeken van megfelelő kivezetés, megfelelő kapacitású, keresztmetsze tű kivezetés, és az a természetes érrendszeren keresztül megy lefelé, akkor nem kell annyi vagy olyan kapacitású tározó. De akkor ezt végig kell gondolni, és nem ilyen ad hoc jellegű javaslatokkal kell a tisztelt parlament elé érkezni. ELNÖK (Mandur László ) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Velkey Gábor SZDSZes képviselőnek 6 percben. Öné a szó, parancsoljon! VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Először reagálni szeretnék: Orosz Sándor bizottsági alelnök úr azzal kezdte hozzászólás át, hogy a bizottsági ülésen az előterjesztők részéről pozitív hozzáállást és kompromisszumkészséget érzékelt. Nos, én minden bizottsági ülésen részt vettem, és egyetlenegyszer sem tapasztaltam pozitív hozzáállást és kompromisszumkészséget ebben a konkrét két kérdésben, amiben most előttünk van a módosító javaslat a részletes vitában. Mindig teljesen egyértelmű és merev elutasítás volt az álláspont. Ezért alakult ki teljes konszenzus a környezetvédelmi bizottságban abban, hogy a jövő nemzedékek biztosának m ódosító javaslatát, jelesül azt a kettőt, ami előttünk van, a bizottság egyhangúlag támogatja és beterjeszti. Mert a kompromisszumot ehhez a javaslathoz képest - amely megőrzi a Vásárhelyiterv eredeti lényegét - és a gazdálkodás ésszerű feltételeinek bizt osítása között kell megtalálni, nem aközött, hogy a Vásárhelyiterv megszűnik, és csak a gazdálkodás ésszerű feltételei maradnak meg, elvesztve azokat a nagyon fontos, árvízvédelemmel és vízvisszatartással kapcsolatos elveket, amelyek a Vásárhelyitervben megfogalmazódtak. Éppen ezért fordított logikával közelítettem az ügyhöz. Azt gondoltam, hogy mindannyian a bizottságokban meg fogjuk szavazni ezt a két módosító javaslatot, és ezzel tudjuk az előterjesztőket abba az irányba elmozdítani, hogy keressünk kom promisszumot a gazdálkodás ésszerű feltételeinek biztosításához is. Nem értem Orosz Sándor javaslatát, amikor azt mondja, hogy szüntessük meg a korlátozást. Tudniillik a dilemma kettős. Vagy van egyszeri induláskori kártalanítás, vagy pedig
