Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 23 (246. szám) - Dr. Rétvári Bence (KDNP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Kidobott hulladékpénzek” címmel - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
3065 Annak reményében fogadom el a válaszát, hogy ez a nemze ti tehetségalap még ebben az évben pályázatot ír ki, s a jövő évtől a programok már viszonylag könnyen hozzáférhető forrásokkal valósíthatják meg az elképzeléseket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Köszönöm szépen. Dr. Rétvári Bence (KDNP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Kidobott hulladékpénzek” címmel ELNÖK (dr. Katona Béla) : Rétvári Bence, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és vízügyi minisz terhez: “Kidobott hulladékpénzek” címmel. Képviselő úr, öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék időről időre egyes kormányzati ágazatokat vizsgál, mind törvé nyességi, mind célszerűségi szempontból. Az ÁSZ nyáron fejezte be a szilárdhulladékgazdálkodásra nyújtott támogatások hasznosulásának ellenőrzését, és a következő, nem túl hízelgő megállapításokat tette. Magyarországon még mindig lerakásra kerül a települ ési szilárd hulladék 65 százaléka, más források, egyes szaklapok szerint 75 százalék, szemben az Unió által előírt maximális 60 százalékkal, tehát legalább 515 százalékkal vagyunk lemaradva az Európai Unió által elvárt legalacsonyabb szinthez képest. Várh atóan nem tudjuk teljesíteni a lerakott hulladék biológiailag lebomló szervesanyagtartalmának csökkentésére vonatkozó 2009. évi kötelezettségeinket sem, amely az Unió részéről akár pénzbírság kiszabásával is járhat. Ennek elsődleges oka az, hogy a szabály ozás hiányzik, és így a hulladékból előállított komposztok mezőgazdasági felhasználása nem megoldott. Ami az energetikai hasznosítást illeti, a Mátrai Erőműben történő égetéshez továbbra is hiányoznak a mechanikai, biológiai előkészítés műszaki feltételei, írja az ÁSZ. A szelektív gyűjtéssel is hadilábon áll az ország. Az ily módon begyűjtött hulladék hasznosítására még csak koncepció sem volt a vizsgált időszakban. Jelenleg az önkormányzatok számára ez nem kötelező feladat, ráadásul az is gondot jelent, ho gy az önkormányzatok meglévő közszolgáltatási szerződései 2012. december 31éig érvényesek, míg a hulladékkezelési rendszerek üzembe léptetését legkésőbb 2010ig kezdik meg. Jellemző továbbá, hogy gyakorta maguk a közszolgáltatók határozzák meg, ők mérlege lik, hogy milyen díjat határozzanak meg, nem pedig a megrendelők. Az ellenőrzött települések 61,5 százalékán egyáltalán nem, 12,8 százalékán pedig csak részlegesen határozták meg a közszolgáltatási díjak tartalmát. Az ÁSZ által végzett és 231 ezer háztartá st lefedő lakosságielégedettségfelmérés szerint nem történt meg a lakosság kellő tájékoztatása sem a lakókörnyezetében megvalósult vagy megvalósulni készülő szilárdhulladékkezelést szolgáló beruházások kivitelezéséről és az egyes hulladékkezelési technol ógiáknak a díjakra gyakorolt hatásáról. Az ÁSZ megállapítása szerint az újonnan életbe léptetett termékdíjszabályozások hatására nem csökkent az egyszer használatos csomagolóanyagok aránya. A szilárd hulladék kezelésére 2003 és 2008 között 95 milliárd for intot költött az ország, háromnegyedét uniós forrásból. Sajnos a források felhasználásának hatékonyságát az ÁSZ szerint rontja a célok teljesítésében mutatkozó elmaradás, illetőleg a projektek kivitelezésében jelentkező késedelem is, ezért az Állami
