Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 21 (222. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FONT SÁNDOR (Fidesz):
305 Köszönö m. Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az eddigi hozzászólók, magam is csak formálisan szeretném jelezni, hogy a FideszMagyar Polgári Szövetség termész etesen támogatja ezt a törvénytervezetet, mert - ahogy Herbály Imre képviselőtársam, alelnök úr említette - azért hál’ istennek van jó néhány olyan alapkérdés a mezőgazdaságban, amelyeket egységesen képviseltünk. Ez különösen akkor volt így, amikor a magya r földről és a magyar érdekekről sikerült általában megegyeznünk. Itt is egy olyan kiskapu bezárásáról van szó, amire nem gondoltunk, vagy nem ebben a fordulatában gondoltunk: nevezetesen, hogy - meg kell említenem - jól képzett magyar ügyvédek segítségéve l, csalárd módon játsszák ki azt a moratóriumból adódó törvényt, amely egyelőre tiltja a külföldiek névre szóló vásárlását, nekik csak bérleti lehetőséget biztosít az Unióhoz később csatlakozó országokban bérelt területre, így Magyarország területén. Nem k érdéses, hogy itt illik megemlíteni Gőgös Zoltán úr szerepét is. Amikor a nyáron Ángyán József képviselőtársunk a parlamenti szünetben érzékeltette velünk, hogy itt mekkora disznóságról van szó - merem ezt a szót használni , akkor Gőgös Zoltán államtitkár úr - aki természetesen nyáron is dolgozik az FVMben - jelezte, minden segítséget megad ahhoz, hogy menet közben se működjön az a csalárd módszer, amivel külföldiek névre szeretnék íratni a bérelt termőföldet. Nem kétséges, hogy ezek után a parlament őszi ülésszakának első napjaiban azonnal szeretnénk ennek véget vetni. Ami azt a hosszabb távú elképzelést illeti a magyar termőföld védelmével kapcsolatban - amiről államtitkár úr is és Herbály Imre alelnök úr is említést tett : azt gondolom, hogy nem sok ki ncsünk maradt már - itt az államra, az állami vagyon összértékére gondolok , de a termőföldünk egyelőre megmaradt. Abban a tudatban is merem ezt állítani, hogy tudjuk, hány külföldi állampolgárságú bérlő van hosszú távú bérleti szerződéssel, mégis látjuk azokat a példákat, akik - ne értsék félre , Unió ide vagy oda, de jó érzéssel, nemzeti érzelemmel megáldva például Dániában vagy Franciaországban elérték azt, hogy ott a dán meg a francia gazdák jutnak döntő többségben az adott ország termőföldjéhez, vagy maradnak annak a tulajdonosai. Tudomásul véve, ismerve az uniós irányelveket, a római szerződést, a föld és a tőke szabad áramlásának a kimondott alapelvét, de azért - mondjuk ki - azt mégsem szeretnénk, ha a magyar termőföld, mint a magyar állam és az ál lampolgárok egyetlen komoly, még megmaradt vagyona kézenközön külföldiek kezére kerülne. Ezt stratégiai célból egyetlenegy ország sem engedheti meg magának. Miért? - s ezt mindig hozzáteszem. Azért, mert a termőföld az élelmiszertermelés alapja, az élelm iszert pedig mi, emberek fogyasztjuk. Itt van az a rettentő szoros kapcsolat a mezőgazdaság és minden ország állampolgárával, hogy a mezőgazdaság élelmiszert termel, az emberek meg élelmiszert fogyasztanak. Iszonyú szoros ez a kapcsolat, az egész termelés pedig a termőföldön alapul. Ennek a logikának mindig is közös volt a háttere ellenzéki és kormányoldali képviselők között. Azt gondolom - amit államtitkár úr is megemlített , hogy a 2011es moratórium ekkor felülvizsgálatra kerül, és maximum egyszer lehet két évig meghosszabbítani azt a moratóriumot, hogy külföldiek továbbra sem vásárolhatnak termőföldet a később csatlakozott országok területén. Heten vagyunk - mert ha jól tudom, Málta, Szlovénia és Ciprus már a belépés pillanatában megengedte a termőföld szabad vásárlását , majdnem, mint a gonoszok, de nem, mert kilencen leszünk, és az utólag csatlakozott országoknak egységesen kell az Unióban az érvrendszerüket felsorakoztatni - beleértve Bulgáriát és Romániát is , s azt gondolom, azok az érvrendszerek nagyban most is fennállnak, amelyek alapján 2004ben, a csatlakozásunkkor ezt a moratóriumi lehetőséget megkapták az adott országok. Nem Don Quijoteként, hanem hasonló okok, hasonló érvrendszer és kényszerrendszer miatt az előbb említett országokkal együtt esen kell majd az álláspontunkat képviselni, s 2011ben így terjeszteni az Unió akkori döntnökei elé. De messzire mentünk. Ennek egy piciny része az, hogy a termőföldet legalább addig ne engedjük külföldiek kezébe, amíg erre nem kényszerít bennünket senki, amíg a kezünkben van a törvényalkotás lehetősége, nincsenek külső uniós, kötelezően ránk vonatkozó szabályok. Nos, ennek
