Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3004 szóló országgyűlési határozatot, mind pedig a 20092014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programot el fogjuk fogadni. Köszönöm, figyelmüket . (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Következik a Fidesz vezérszónoka, Bencsik János képviselő úr. BENCSIK JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képvisel őtársaim! Két dossziét tartunk a kezünkben, egy vékonyabbat és egy vastagabbat. (Felmutatja mindkettőt.) A kormány a vékonyabbikban az elmúlt hat esztendő során elért, csekély mértékű eredményeit foglalta össze, a vastagabbikban pedig a jövendő, szép, új, környezettudatos világgal kapcsolatos vágyait. Rendjén is van ez, de a méretbeli különbségek jól mutatják a valós helyzetet is. Ugyancsak szerény eredményeket könyvelhet el a kormány Magyarország környezetvédelmét illetően és a környezeti állapot helyreáll ítását és javítását illetően. De nem szeretnék igazságtalan lenni, mert mégis elindult néhány területen előremutató kezdeményezés, és születtek említésre méltó eredmények is. Nagy kár viszont, hogy azok az eredeti célértékektől jelentős mértékben elmaradta k, holott a korábbi célok nem is voltak különösképpen ambiciózusak. A beszámoló olvasásakor az is szembetűnő volt, hogy hiányoznak mögüle azok a monitoringjelentések, amelyek megkönnyítenék az elért eredmények reális kiértékelését és az új, most induló hat esztendős program megalapozott előkészítését. Illő dolog, hogy a környezeti állapotban bekövetkező pozitív változásokért köszönetet mondjuk, köszönetet mondjuk mindazoknak, akik azt valójában elérték. Köszönetet mondok hát mindazoknak, akik tudatosan vásár oltak, és otthon a hulladékot szelektíven gyűjtötték; azoknak, akik takarékosan bánnak az energiával, a vízhasználattal; azoknak is, akik egyéni közlekedés helyett a nem túl vonzó színvonalon működő közösségi közlekedést választják rendszeresen. Köszönet i lleti azokat a településeket, amelyek saját forrásaikból is áldoznak az energiahatékonysági beruházásokra, a zöldfelületek növelésére, a környezetnevelési programokra, erdei iskolák működtetésére. A pedagógusoknak is köszönetet mondunk, akik izgalmas, de m égis játékos foglalkozásokkal segítik a rájuk bízott gyermekek környezettudatosságának alakulását, és köszönetet mondunk azoknak a gyermekeknek, akik rendszeresen vesznek részt egyegy természetvédelmi vagy csak épp településképi szempontból fontos terület gondozásában; azoknak, akik örökbe fogadnak egyegy sérülékeny patakot, vízfolyást. A sorból azok a gazdák, földtulajdonosok sem maradhatnak ki, akik nem hagyják parlagon a földjeiket. De azokról a vállalkozókról sem feledkezünk meg, akik gyártási technol ógiájukat cserélték le környezetbarátabbra. És végül köszönet a környezetvédelmi szakhatóságoknál, a természetvédelmi szervezeteknél hivatásszerűen dolgozóknak, a civil szervezetek sokaságának és a környezetvédelmi tárca munkatársainak is. Sokakat illet há t köszönet, hogy a beszámolóban rögzített, szerény mértékű előrelépést elkönyvelhetjük, mert időközönként magával a kormánnyal szemben is meg kell értük harcolni. Hiába fogalmazódtak meg a hat esztendővel ezelőtti célok, mert azok nem váltak a kormányzati politika szerves részévé. Az Országgyűlés által sok esetben teljes egyetértéssel elfogadott általános stratégiákat rendre felülírták az ágazati cselekvési tervek, így aztán a második nemzeti környezetvédelmi program is sok tekintetben csak írott malaszt ma radt. De tekintsünk a szebb jövendő elé, merthogy az előttünk fekvő környezeti jövőkép mármár spirituális színezetet kap, és ugyancsak melengeti a vaskos dossziét lapozgató, jóravaló embernek a szívét. Még a javaslat őszintesége is magával ragadó. A legna gyobb baj az - olvasható az anyagban , hogy Magyarországnak nincs átfogó, hosszú távú, széles körű társadalmi és politikai konszenzuson nyugvó jövőképe, amelynek környezeti dimenziója, a társadalmigazdasági folyamatokba történő beágyazottsága egyértelmű alapot vagy legalább kiindulási pontot jelentene a program számára a
