Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3000 hogy 19ben a teljesítés ér dekében igen határozott lépések történtek. Kettőről a jelentés összeállítóinak is az az álláspontja, hogy nem teljesült, ezekről nyilván különkülön is érdemes szólni, és nagyon tanulságos az a nyolc mutató, amelyik az összegzés szerint is azt tartalmazza, hogy nincs adat, ennek megfelelően annak idején valószínűleg már magának a célkitűzésnek a megfogalmazásával is alapvető problémák lehettek. (14.20) Ha általánosságban nézzük, akkor teljes mértékben megállapítható, hogy függetlenül a gazdasági teljesítmén yektől, meg egyáltalán függetlenül attól, hogy itt milyen egyéb társadalmigazdasági folyamatok zajlottak, környezeti állapotaink még mindig jónak tekinthetők. Ebben természetes módon szerepe van annak, ami aktívan a környezet javítását szolgálta, szerepe van annak az elmaradt környezeti terhelésnek, ami vagy a program eredménye, vagy nem a program eredménye, vagy a kormány tevékenységének az eredménye, vagy nem a kormány tevékenységének az eredménye, de tényként itt van. Mert tényként így van, mert teljese n nyilvánvaló, hogy teljesültek a kiotói jegyzőkönyvben vállalt dolgaink. Persze, hát praktikusan fogalmazhatunk úgy: teljesült már akkor, amikor vállaltuk. De kérem, ha valaki úgy gondolja, hogy ez ennyire evidens, akkor annak ajánlom figyelmébe, hogy a k iotói jegyzőkönyvet, amely egyébként az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentését írja elő - még arra is figyelemmel, hogy persze voltak államok, amelyek nem írták alá, nem is kis kibocsátású államok, de mégis , évek hosszú során hajtja végre a vi lág sok országa, állama, és növekszik a kibocsátás, miközben a szándék a kibocsátás csökkentése. Ehhez képest természetesen azt gondolom, lehet fitymálóan arról beszélni, hogy Magyarországon tartjuk magunkat, és nem bocsátunk ki többet; higgyék el, adott e setben ez is teljesítmény. Amikor a hat terület meghatározásai között azt keressük, hogy hol is nem teljesült, kettővel találkozunk, ezt jeleztem az előbbiekben is. Ilyen nem teljesítés a táj- és természetvédelem területén például a veszélyeztetett fajok s zámának az ügye, ahol az elhatározásunk az, hogy ne növekedjék a veszélyeztetett fajok száma. Csakhogy - és ez valószínűleg sokkal inkább a célkitűzés meghatározásának a problémája - közben az Európai Unió tagja lettünk, és az Európai Unióban is követik a világ folyását, a világban pedig a veszélyeztetett fajok száma nap mint nap növekszik. Ha mi a saját jogszabályainkba átültetjük ezeket a veszélyeztetettségeket, akkor adott esetben más helyek tevékenysége miatt veszélyeztetett fajok, bár nálunk konkrétan nem lennének veszélyeztetettek, mégis ugyanerre a listára kerülnek. A másik ilyen történet a perzisztens szerves szennyezők kibocsátási értékének a csökkenése. Itt is egyrészt folyamatok, tehát itt azért oda kell figyelni, de a nemzetközi előírások változá sa is szerepet kap abban, hogy erre a nem teljesítés a minősítés. Ilyen és ehhez hasonló tények is vannak, miközben persze - és erről még a konkrétumokat nélkülöző bizottsági vitában is szó került - tényleg arról van szó, hogy tervezési nehézségek vannak, és a tervezési nehézségek mind az éves jelentések összeállításánál, mind pedig az újabb programok megállapításánál gondot okoztak. Először talán az időzítésről; elhangzott itt: a Magyar Szocialista Párt már csak azon oknál fogva is, hiszen az alapul fekvő törvényekkel, a 1995. évi környezetvédelmi, meg a másik alapvető törvénnyel, a természet védelméről szóló 1996. évi törvénnyel is, ha úgy tetszik, a mi vezetésünkkel működött Hornkormány időszakában találtuk ki - mély környezeti elkötelezettségünket is ta núsítva - ezt a tervezési rendszert. És jó, hogy van, de problémája van. Többek között év mint év is kell előrehaladási jelentéseket készíteni, és az ország Háza elé, a parlament elé is kétévente be kell terjeszteni az aktuális programok aktuális állását. Ezzel még talán nem is lenne baj. Látszik, hogy még nem minden esetben konzisztens ez a rendszer, de lássuk be: most 2009 november vége van, és most beszélünk… (Dr. Kling István: Közepe.) Hát, november közepe, államtitkár úr, igaza van, november közepe van , de a mondandóm ettől függetlenül igaz.
