Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2998 sokkal inkább figyelembe kell venni akár forrásoldalról is, de egyéb szabályozási szempontból is. A hozzászólók egy részéről felvetődött az előbbiekben elmondottak ellenére is, hogy a pr ogram végrehajtásának követését jelentősen segítené, ha évenként jelentés kerülne a parlament elé. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottságban elhangzottakat az előbbiekben kívántam összefoglalni. A bizottság az NKP III. programtervezetét egyhangú szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak, aki a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményé t fogja ismertetni. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2009. november 10ei ülésén vitatta meg a második nem zeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentést, és azt 22 igen szavazattal általános vitára ajánlotta. Az egyhangú támogatás persze inkább azt célozta, hogy a jelentés alapján világosan körvonalazódó problémákat a parlament plenáris ülése is megvitathassa, továbbá az ebből levonható tanulságok alapján javaslatot tegyen a nemzeti programok végrehajtása körüli nehézségek orvoslására. A lezajlott bizottsági vitában általános kritikaként fogalmazódott meg, hogy az éves költségvetések a program te rvezett forrásainak a felét sem biztosították. (14.10) A kormány a környezetvédelmi fejlesztésekre fordítható összegek évek óta tartó és növekvő mértékű elvonásával fokozatosan feladta a második nemzeti környezetvédelmi programban rögzített terveket. Erre világosan utal, hogy az NKP II. végrehajtásának eredményeit mérni hivatott mintegy 45 mutató közül mindössze nyolc mérőszám esetében teljesült a kitűzött célállapot, néhány indikátor esetében pedig a monitoringhoz szükséges források hiányában adat sem áll rendelkezésre. Ilyen fontos, ám forrás hiányában egyre inkább kiüresedő programok egyebek mellett a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése, az agrárkörnyezetgazdálkodási program olyan környezeti és minőségi szerkezetváltási szempontból legértékesebb elemei, mi nt például az ÉTTrendszer, az ökológiai gazdálkodási, az extenzív gyepgazdálkodási, továbbá az őshonos állatfajták elterjesztését célzó programok, a Natura 2000 program vagy például a DunaTisza köze vízgazdálkodási programja, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A Vásárhelyiterv továbbfejlesztésére, a Tiszavölgy környezethasználati rendszerének komplex átalakítására 2005ben például a tervezett 15 milliárd forint helyett csupán 8, 2006ban pedig már csak 5,7 milliárd forint jutott, az is zömében gátép ítési feladatokra. Ez a folyamatos költségvetési elvonás azután odavezetett, hogy 2007ben a Vásárhelyiterv törvény kiüresítésével a program forrásai nagy részét elveszítette, és végrehajtása a 25 éves távoli jövőbe vész. Súlyos gondokkal terhelt az EU va lamennyi tagállamában kötelező Natura 2000es rendszer bevezetése is. A területek - több mint 1,9 millió hektár - kijelölése, európai bejelentése, kihirdetése és az azokon folyó gazdálkodás szabályainak meghatározása a területhasználók tudta és közreműködé se nélkül történt. Az igazi feszültséget azonban az okozza, hogy a területhasználati korlátozások ellentételezéséhez szükséges pénzügyi fedezet - amelyet az Új Magyarország vidékfejlesztési programban kellett volna megtervezni - nem áll rendelkezésre. Ez e gyben jelzi a kormányzaton belüli ellentéteket is, amelynek következményeit a területhasználóknak kell majd viselniük. A 20042006os időszakra vonatkozó nemzeti vidékfejlesztési terv részeként meghirdetett agrárkörnyezetgazdálkodási programokra rendelkez ésre álló források túlnyomó többségét is az azokat kezelő FVM - a KvVM szakmai felelősségi körében megtett intézkedései és erőfeszítései ellenére - zömében olyan programokra költötte, amelyek a tömegtermelést és a nagyüzemi agráripari
