Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 17 (244. szám) - A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat; a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2878 sokkal súlyosabb veszélyeket magában. Könnyen belátható ugyanis, ha háborítatlanul terjedhet tovább, és általános gy akorlattá válik a társadalmi és gazdasági élet minden területén, az előbbutóbb általános bizalmi válsághoz, és a társadalmon belül a polgári demokrácia értékeivel való növekvő ellenérzésekhez, a rendpárti törekvések, illetve a politikai szélsőségesek mege rősödéséhez vezethet. (9.30) S hogy erre példát találjunk, nem is kell az ország határain túlra, az erősödő francia és olasz szélsőjobboldalra tekintenünk, hiszen nyilvánvaló, hogy a hazai parlamenti választások nyomán a szélsőjobboldal parlamentbe kerülé sének egyik döntő oka az volt, hogy miként NyugatEurópában, nálunk is csak a szélsőséges politikai erők állították kampányuk középpontjába a korrupció témáját.” Eddig tartott az idézet. Látható, hogy ezek a megállapítások és folyamatok mára már hazánk val óságát is meghatározzák, felelősségünk tehát ehhez igazodik. Ezért mielőtt ellenzéki képviselőtársaim magas labdaként tekintenének arra a lehetőségre, hogy a parlamenti vitát a kormányoldalhoz ragasztott különböző ügyekről szóló panasznapnak tekinthessék, és mielőtt arra szánnák el magukat, hogy a megszokott stílusú politikai minősítéseiket ismételgessék, felidézném számukra a Biblia idevonatkozó gondolatát, a “Ne ítélj, hogy ne ítéltess” fordulatot. A továbbiakban nem foglalkoznék politikai hangulatkeltéss el, és mivel miniszter úr már részletesen ismertette a törvényjavaslatban megfogalmazott szervezeti kereteket, valamint az újonnan megalkotandó intézményeket, ezért kérem, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy a vitát inkább a közös gondolkodás irányába vig yem. Kérem, hogy a patkó minden szegletében bizonyos alapkérdéseket vitassunk meg, és ezekben értsünk egyet. A hatékony szabályozás megvalósítása érdekében álláspontom szerint mindenekelőtt azzal az alapvetéssel szükséges az egyetértés kinyilvánítá sa, miszerint a korrupció káros, alattomos, haszonszerzésre törekvő visszaélés, amely sajnálatos módon társadalmi jelenséggé vált; de nem tűrjük, hanem tiltjuk minden formáját. Ismét a Bibliából idéznék annak nyomatékosítása céljából, hogy már a Szentírás által is tiltott tevékenységről van szó, hiszen Mózes szavai a következők szerint maradtak fönn: “Megvesztegető ajándékot ne fogadj el, mert az ajándék vakká teszi azokat, akik látnak, és elferdíti azok ügyét, akiknek igazuk van.” Kedves Képviselőtársaim! Másodsorban szükségesnek tűnik annak kinyilvánítása, hogy a korrupció minden esetben önző dolog. A döntési pozíciók személyes cél érdekében történő felhasználása ilyenformán a társadalmi elosztási rendszert erkölcstelenül torzító mechanizmus, és jelenlegi forráshiányos világunkban alapvető érdek, hogy ez a torzítás ne álljon fenn, a közjót szolgáló források valóban a rászorulókhoz és ne a befolyásukkal visszaélőkhöz jussanak el. Harmadrészt meg kell állapítanunk, hogy világjelenségről van szó. Egyfelől mind en ország küzd vele valamilyen módon, másrészt a globalizáció folyamatából is következően országhatárokon átívelő formái is ismertek. Györgyi Kálmán büntetőjogász, volt legfőbb ügyész állapította meg egy tudományos konferencián elmondott előadásában, hogy a korrupció, a vesztegetés a gazdasági tevékenységek, a kereskedelem, a beruházások nemzetközivé válásával egyre inkább nemzetközi jelleget ölt. E jelenséggel szembeni küzdelem nem lehet hatékony, ha az kizárólag egyes nemzetek jogszabályi keretei között z ajlik. Ezért elengedhetetlenül fontos a nemzetközi együttműködés és tapasztalatcsere. A korrupcióra vonatkozó különböző elméletek és empirikus vizsgálatok azt hangsúlyozzák, hogy a történelmi és kulturális tradícióknak, a gazdaság fejlettségi szintjének, a politikai intézményrendszernek, a kormányok politikájának, illetve ezek kombinációjának együttes hatása van arra, hogy mekkora a korrupció terjedelme egy országban. A politikai rendszer nyitottsága, a demokrácia fejlettsége szintén befolyásolja a korrupci ó elterjedését és állandósulását. A bizalomra épülő társadalmakban a korrupt tevékenységek lelepleződésének kockázata lényegesen magasabb. Olyan társadalmakban viszont, ahol a politika dominánsan meghatározza az emberi kapcsolatokat, ahol mindent áthat a p olitikai bizalmatlanság nyomasztó légköre, ahol az együttműködés helyett a
