Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törv... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÁRPÁTI TIBOR (MSZP):
2842 egyszer, megvannak a lehetőségek erre is, csak vissza kellene térnünk az eredeti koncepciójához a Vásárhelyitervnek. Persze - és ezt szeretném szóba hozni még - ehhez egyfajta kormányzati együttműködésre szükség van. No, nemcsak úgy, ahogy itt a tárcák közti villongásokat is az ember figyeli, hanem olyan módon is, hogy az, ugye, nem járja, hogy egy programért felelős, mondjuk, egy adott tárca, a források egy mási k tárcánál vannak, és ez a két dolog soha nem találkozik. Az volt az AKGban is a probléma tulajdonképpen, az agrárkörnyezetgazdálkodásban, hogy nem sikerült a zonális programok közé bevinni a környezetvédelmi tárcának ezeket a területeket, merthogy az FV M máshol gondolta elkölteni a forrásait, más érdekkörök mentén, nem a Tiszavölgyben ezekre a földhasználatváltó agrárkörnyezetgazdálkodási programokra. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát abban szeretnék egy üttműködést kérni meg ajánlani, hogy ezen a problémán legyünk úgy úrrá, hogy próbáljuk visszahozni a Vásárhelyiterv eredeti koncepcióját, és próbáljuk megteremteni a földhasználat, a folyóvölgy használati módja megváltoztatásának eszközrendszerét és forrá sait úgy, ahogy ezt képviselőtársaim is jelezték, aminek persze költségvetési konzekvenciái is vannak, és bizony át kell gondolni, hogy hol költjük el a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásainkat. Ebben a formájában, tényleg én is azt gondolom, hogy nem szolgálja még az ott élő gazdálkodók érdekeit sem, hosszú távú érdekeit semmiképpen nem; és valóban ellentétesnek gondolom az 5. § egy része és a 6. § (2) bekezdése azon szándékát, hogy ezeket a korlátozásokat - mint üzeneteket a gazdáknak, hogy ott a zt ne csináljátok, az nem az ártérre való , ezeket is kiirtjuk ebből a Vásárhelyiterv törvényből. Jelezni szeretném, hogy ennek szellemében - egyetértve a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának erre vonatkozó felvetéseivel - mi magunk benyújtottunk egy módosító indítványt, ami éppen erre vonatkozik, és örülök annak, ha a bizottság is vagy a bizottságok egy része ugyanilyen típusú módosító javaslatot hoz ide, mert azt gondolom, azért vannak olyan elemek ebben az előterjesztésben, amik akceptálhatók, de í gy az egész egyben, azt hiszem, hogy ellentétes a Vásárhelyiterv törvény eredeti koncepciójával és az ott élő emberek érdekeivel is valószínűleg. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, kíváne még v alaki szólni, illetve részt venni a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Kárpáti Tibor képviselő urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Képviselő urat illeti a szó. KÁRPÁTI TIBOR (MSZP) : Köszönöm. Tisztel t Ház! Azt hiszem, hogy valami alapvető tévedésben vagyunk. Ébredjünk már föl! Fogalmunk nincs, hogy az ott élő ember hogyan éli meg ezt a helyzetet. Ma Magyarországon a környezetvédelem a szegénységgel párosul, legalábbis úgy érzik ezek az emberek, mert a z országnak olyan védendő területei vannak, ahol a legszegényebb emberek élnek, és nem tudnak kitörni ebből a helyzetből. Hadd idézzem Torgyán József mátészalkai volt országgyűlési képviselőt. Azt mondta, ezt az egész térséget erdősítjük, halastavasítjuk, élővízállományt csinálunk, majd meglátjátok, és jönnek a turisták, és jól fogtok élni. És akkor azt kérdeztük: és az a 600 ezer ember, aki itt ebből az egy, három, két, négy, öt hektár földön való művelésből él, az hova költözzön, vagy mit csináljon? Ma sz itokszó a térségünkben a környezetvédők említése, ugyanis én láttam 5, 10, 20 meg 50 millióért készített tanulmányokat, amelynek a végső konzekvenciája sok esetben az volt, hogy kosárfonással, gyékénytermesztéssel, vesszőfonással tájgazdálkodást fogunk maj d létrehozni. Értsük már meg, hogy ha egy ember a létminimumát azzal tudja megteremteni, hogy megműveli azt a kis
