Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törv... - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
2840 Úgy gondolom, tehát ebben a tekintetben nem lehet engedményeket tenni. Az ár vízi borítottság vagy a vízzel való borítottság ütemében való mindenkori kártérítés pedig azért is problémás, mert tudatosan és egyértelműen kimondtuk, azt gondolom, akik a Vásárhelyiterv ügyében eddig megszólaltunk, fontosnak tartjuk, hogy ennek legalább olyan jelentősége van úgy az árvízvédelem, mint a vízvisszatartás ügyében. A vízvisszatartás pedig nemcsak árvizes időszakokban, hanem nagyvíz esetén is ezeken a területeken akár évi gyakorisággal 102030 centiméteres vízzel való borítottságot feltételez , ami bizonyos gazdálkodási formákat lehetővé tesz, azonban pénzügyileg, gazdaságilag ezt lehetetlenné tenné az a javaslat, amely minden vízzel borítási időszakra vonatkozó folyamatos kártalanítást vagy akár évenkénti vagy sűrűbb kártalanítást adna a gazdá lkodók számára. Úgy gondolom tehát, hogy a probléma létezik, a probléma megoldásában a Vásárhelyiterv lényegének megszüntetésével válaszoltak az előterjesztők, és ez számunkra elfogadhatatlan. A közbülső kompromisszum a jövő nemzedékek biztosának észrevét elében megfogalmazott módosítások elfogadásával, illetve az ebben a javaslatban általam is pozitívnak említett részelemek támogatásával oldható meg. Tehát a javaslat ebben a formájában nem elfogadható. A módosító javaslatokat az előterjesztők támogatják, i lletve azok mellett fogadja el a javaslatot a parlament úgy, hogy működőképes változtatások lépnek életbe, ami a gazdálkodók érdekeit is figyelembe veheti. Köszönöm a figyelmet. (Katona Kálmán tapsol.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm a képviselő úr hozzászólását. Hozzászólásra jelentkezett Ángyán József képviselő úr, a Fideszfrakcióból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Ezen a késői órán és azután, miután többe n megfogalmazták azokat a gondolatokat, amelyekhez én is hozzá szerettem volna szólni, talán lehetek rövidebb. Én magam is úgy viszonyulok ehhez az előterjesztéshez, törvénymódosításhoz, ahogyan azt Velkey Gábor jelezte, vagyis feltételezem a jó szándékot, sőt érezhető is a jó szándék, az ott gazdálkodók iránti felelősség is. Ugyanakkor én is azt gondolom, hogy a megoldás nem megfelelő, a Vásárhelyiterv betűjével, szellemével, a preambulumában megfogalmazott törekvéseivel is ellentétesek bizonyos elemei, u gyanakkor nem szeretnék igazságtalan lenni az előterjesztőkkel. Én is úgy látom, hogy az első négy paragrafus a hatparagrafusos előterjesztésből jó irányba mutat, keresi tulajdonképpen a visszatérés lehetőségét bizonyos értele mben az eredeti Vásárhelyitervhez. 2007ben, amikor a Vásárhelyiterv törvényt a kormány módosította, magunk is sok olyan problémát felvetettünk, ami arra utalt, hogy ez a rendszer elveszíti a komplexitását, és leegyszerűsödik egy hagyományos vízgazdálkod ási, árvízvédelmi problémakörre, ahol a gátakat kellene erősíteni és emelni, miközben a Vásárhelyiterv egy komplex program volt, a folyóvölgyek komplex fejlesztési programja a maga ökológiai, vidékfejlesztési, társadalmi, gazdaságfejlesztési, infrastruktú rafejlesztési elemeivel. Nagyrészt ezeket az elemeket persze már elveszítette a Vásárhelyiterv törvény 2007ben, és ahogyan annak idején az akkori környezetvédelmi miniszter államtitkárával együtt jelezte is, nagyrészt költségvetési nehézségek miatt tűnt ek el a Vásárhelyiterv törvény eredeti elemei, amelyek egy komplex vidékfejlesztési programként fogták fel ezt a programot. Például a munkahelyteremtéssel kapcsolatos elképzelés azért is szimpatikus, mert végre felveti újra ezt a problémát is, hogy itt ne m egyszerűen árvízvédelmi kérdésről van szó, hanem az ott gazdálkodók és az ott élő emberek munkahelyteremtési lehetőségeiről is. Tehát az első négy paragrafust akár elfogadhatnánk.
