Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
2818 terület megfelelő szabályozására. Jelentős alkalmazási zavar áll fenn mind a jog alkalmazó hatóságok, mind a geotermikus energiát kutatni, kinyerni és hasznosítani kívánó piaci szereplők gyakorlatában, ami rontja a jogbiztonságot, és elbizonytalanítja a befektetői kezdeményezőkészséget, veszélyezteti Magyarország klímavédelemmel összef üggő és a geotermiára vonatkozó vállalásának a teljesíthetőségét. A belső koherenciazavar következtében a lényegében analógiát alkalmazó bírói ítélkezési gyakorlat további jogalkalmazási és szabályozási ellehetetlenülést eredményezhet és eredményez is. A s zabályozási terület komplex áttekintésével megállapítható, hogy a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szabályozás hordozó szerinti, vagyis a felszín alatti víz termelésével együtt járó vagy azt nem eredményező elkülönülé si alkalmazás zavarhoz vezet, ezért annak egy helyen történő, együttes, áttekinthető szabályozása elengedhetetlen. Ezen együttes szabályozás elhelyezésére egyaránt figyelembe vehető a környezetvédelmi, vízgazdálkodási törvény, illetve a bányászatról szóló törvény. Tekintettel arra, hogy a hatályos törvények között a geotermikus energiára vonatkozó szabály- és fogalomrendszer alapvetően jelenleg csak a bányászatról szóló törvényben található, ezért a terület átfogó szabályozására is ezen a területen van csup án lehetőség. A magyar joganyagban tehát annak ellenére, hogy a geotermikus energiára vonatkozó szabályrendszert kizárólag és egyedül a bányajog, a bányászatról szóló ’93. évi törvény tartalmaz, más ágazati jogszabályok sajátos szabályozási tá rgyaik és körük szerint tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek érintik a geotermikus energiával kapcsolatos szabályozást. Az állami feladatok ellátására kijelölt egyes igazgatási szervek az évek során törekedtek a feladatellátásukhoz szükséges szabály ozási környezet kialakítására, azonban a szabályok illesztése, koherenciájuk megteremtése nem történt meg teljeskörűen. A gazdasági és informatikai bizottság felismerve a területen jelen lévő szabályozási hiányosságokat, ellentmondásokat és a kiszámítható, egyértelmű szabályozás iránti igényt, a geotermikus energia mint megújuló energiaforrás felhasználásának ösztönzése érdekében 2009. június 10én nyújtotta be azt a törvényt, amely jelenleg a parlament előtt van. A törvényjavaslatnak a tárgykörre vonatkozó rendelkezései világossá teszik, és egyértelműen elválasztják a vízgazdálkodás és a geotermikus gazdálkodás szabályozását. A geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására egységes, átlátható, következetes szabályrendszert biztosít. Az Európ ai Unió a geotermikusenergiahasznosítás területén jelentős gyakorlattal rendelkező, meghatározó tagállamai nemzeti szabályozásához alkalmazkodóan a sajátos terület szabályozása mellett következetesen biztosítja a környezetvédelmi és a vízügyi érdekek érvé nyesülését. (20.10) A geotermikus energiahasznosítás koncesszióhoz kötésével biztosítja e korlátozottan megújuló energiaforrás elérhető, leghatékonyabb és a legnagyobb hatásfokú hasznosítását, biztosítja a természeti erőforrásgazdálkodás lehetőségét oly m ódon, hogy a tervezhetőség mellett egy időben valósuljon meg az átláthatóság, a nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzöttség. A javaslat biztosítja a már jóhiszeműen megszerzett és gyakorolt jogok védelmét, és gondoskodik a bevezetés átmeneti problémáinak a rendezéséről. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság a törvényjavaslat megalkotásakor nem kívánt csodát elkövetni, hanem a jelen lévő szabályozási anomáliák megszüntetéséhez szükséges legszükségesebb lépések aktualizálását, megté telét indítványozta. Magyarország versenyképessége szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása hogyan alakul a következő években, hogyan tudjuk kiaknázni meglévő lehetőségeinket. A törvényjavaslat benyújtását követően intenzív egyeztetési, szakmai egyeztetési szakasz volt, amelynek alapján szükségesnek tartom, hogy módosító javaslatok kerüljenek megfogalmazásra, amelyekre már sor is került, és ezzel kívánjuk teljesebbé tenni ezt a törvényt.
