Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GAZDA LÁSZLÓ (MSZP):
2799 Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. ) (18.40) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Gazda László képviselő úrnak, MSZP. GAZDA LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy a miniszter úr expozéjában már utalt erre, jelen esetben nem csak egyszerűen k ét alágazati törvény pontosításáról, kiigazításáról beszélhetünk. A törvényjavaslat jelentősége messze túlmutat a vasúti és az autóbusztörvény eddigi módosításain. Most ugyanis arról van szó, hogy meg kell teremteni azokat a törvényi kereteket, amelyek alk almassá teszik a helyközi közösségi közlekedést a továbbfejlesztésre, az akut finanszírozási problémák kezelésére és a szolgáltatás minőségének javítására. Nem volt könnyű helyzetben a frakció, amikor a kormány hároméves programja mellé állt. Tisztában vag yunk azzal, hogy ez egy alapvető átalakítás, jelentős társadalmi, gazdasági viszonyokat érint, és érdekösszeütközésekkel is jár, amelyeket a legjobb szándék mellett sem könnyű kezelni. Különösen nehéz akkor, amikor az ellenség - bocsánat , az ellenzék (D erültség.) hangulatkeltéssel még rá is erősít (Babák Mihály: Borzasztó! - Derültség. - Babák Mihály: Kimondtad a gondolataidat!) a racionális lépések hátráltatására, és politikai tőkét kovácsol a sokszor nem is létező problémák felnagyításával. (Babá k Mihály: Skandalum! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nézz a papírra inkább!) Elnézést kérek! Mindezek ellenére azt mondjuk, hogy akkor járunk el helyesen és felelősen, ha egy olyan helyzetet, amely az ország és az adófizetők számára egyértelmű hátrányokka l jár, sőt a vasúttársaság összeomlásával fenyeget, nem tartunk fenn tovább. A megoldatlan kérdések halmozódása pedig még nagyobb társadalmi és gazdasági károkat okozna. Kétségtelen, hogy a gazdasági válság még inkább felerősítette a cselekvés szükségesség ét - ezt el kell ismerni. Tarthatatlan ugyanakkor, hogy az ez évi 330 milliárd forint úgy folyjon el közösségi közlekedésre, hogy közben összehangolatlanul és pazarló módon működik a közösségi közlekedés; tehát új alapokra kell helyezni a közösségi közleke dés működésének és finanszírozásának egész rendszerét. Mi úgy érezzük, hogy a 24. órában vagyunk. A következő év már semmiképpen sem kezelhető a régi struktúra továbbvitelével. Ha az elmúlt tíz évre visszatekintünk, akkor ez is megerősít bennünket ebben. J ogos az igény, hogy a vasúti, illetve közúti menetrendek közötti párhuzamosságokat ki kell szűrni, tehát itt nem arról van szó, hogy egymás ellen versenyeztetjük, hanem hogy szeretnénk, ha egy egységes, integrált közösségi közlekedési rendszer megteremtődn e, amelynek hatékonyabb a működése, átlátható a közszolgáltatás, és finanszírozható a költségvetési keretek között tartása. Az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapvető átstrukturálást és egységes követelményrendszert tartalm az mind a vasúti, mind pedig az autóbuszközlekedés tekintetében. A vasúti törvényt érintő módosítások átalakítják a vasúti pálya egész fogalomrendszerét, az ahhoz kapcsolódó tulajdonjogi viszonyokat, és ha valakinek jobb javaslatai vannak erre, itt a lehe tőség, hogy módosításokkal ezt a törvényjavaslatot tegyük jobbá. Tudjuk, hogy az az előkészítés, amely folyik, megfeszített tempóban zajlik, azonban ez nem eredményezheti azt, hogy az ágazat szabályozását jelentő terminológiai rendszer körül bizonytalanság ok keletkezzenek. A vita során ennek a kérdésnek a megfontolt értékelése mindannyiunk felelőssége. A javaslat komoly változtatásokat tartalmaz a menetrend kialakításának eljárásában is, és új elemeket épít be a szabályrendszerbe. Ennek keretében bevezeti a z egységes egyeztetési eljárást, amelyet szintén támogatunk. A konkrét szakmai beltartalmának kialakítása, a munkafolyamat érdemi beindítása körül azonban nyilván még több nyitott kérdést is szükséges tisztázni. Azonban ezzel az egységes egyeztetési eljárá ssal kialakítható egy olyan közszolgáltatási menetrendtervezet, amelynek életbelépése rendezi a közszolgáltatás tartalmát, irányát és terjedelmét,
