Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP), a napirendi pont előadója:
2712 is terjed egyegy nemzetnek a lehetőségein. Én azok közül próbáltam egyet ebben a javaslatban megfogalmazni, amivel én magam is hétről hétre, hónapról hónapra vagy akár n apról napra is találkozhatok, azoknak a cégeknek a hirdetéseivel, amelyek akár újságban, akár interneten, akár más módon reklámozzák azt, hogy ők olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek elősegítik az offshore cégek alapítását, az offshore cégek üzemelteté sét, vagy pedig az adóelkerülést általában. Ezek a hirdetések - mint mondtam - mindenféle felületen megjelennek, és sokfélék. Van, aki a cég, a cégalapítás környékén hirdeti a szolgáltatását, ez lehet egy kft., lehet egy ügyvédi iroda vagy más közvetítő, a ki ezt teszi; megint mások autóknak a más országban történő regisztrálását hirdetik, ők általában úgy, hogy szlovák rendszám, azonnal vagy rövid határidőn belül; megint mások pedig, akinek hajója van, annak a más ország lajstromában történő feltüntetését k ínálják mint szolgáltatást. Nem kell sokat keresnünk az interneten, akár a tárgyszavas keresőkben is rengeteg ilyen szolgáltatásra való ajánlkozást látunk. Én kettőt megnyitottam itt gyorsan, amíg várakoztam: itt van, Gibraltáron cégalapítás ügyvezetővel, 1890 euróért már elvihető; de a Manszigeteken ügyvezető nélkül 2900 euró; de egy másik honlapon, másfajta ilyen cégalapítás egységárakkal dolgozik, mondjuk, Panamában 1800 euró, a fenntartás ott évi 1200 euró. (16.00) Itt mondják is a részszolgáltatásokat : tanácsadás, adótervezés, nemzetközi és hazai cégalapítás, nemzetközi bankszámlanyitás és ügyintézés. Ezek a szolgáltatások a legalitás és az illegalitás, az erkölcsileg éppen hogy vállalható és az egyáltalán nem vállalható határmezsgyéjén mozognak, hisze n megpróbálják a jogi kiskapukat megtalálni, hogyan lehet azokat a nyereségeket, amelyek itt Magyarországon keletkeznek, azon árutermelésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak a hasznát, ami Magyarországon keletkezik, külföldre vinni úgy, hogy ez ne az adó eltaga dását, hanem az adó máshol történő befizetését jelentse. És ez a máshol történő befizetés természetesen nullaszázalékos vagy nagyon alacsony mértékű. Az utóbbi hónapokban, években voltak nagyon nagy port kavaró, jelképes ügyek is, amelyek az offshoreral voltak kapcsolatosak. Csak említés szintjén mondanám: az MNB élén Simor András ügyét, aki teljes magánvagyonát egy külföldi offshore cégbe vitte, és csak MNBelnökké választása után mondta azt, hogy visszahozza Magyarországra. Vagy olyan közbeszerzések, m int például a CETnek, a közraktárak helyén épülő kulturális központnak a hárommilliós kfttulajdonosa szintén offshore cég. A H1N1vírus elleni vakcinát szállító cég anyacége, tulajdonosa szintén offshore hátterű, az MVMnek és a BKVnak nemcsak végkiel égítési ügyei voltak, de offshore ügyei is, hogy különböző pénzügyi ügyletekben közreműködő cégek tulajdonosi körében felmerültek offshore cégek, a Wallisnak, a miniszterelnök úr korábbi cégének a történetéből is egy 9 milliárdos nyereségkivétel, osztalé kkivétel az, amelyik offshore társaságokba vándorolt, és onnan nem tudjuk, hogy hova. Vagy a Dataplex ügyben szintén offshore cégek voltak érintettek, illetőleg a pénzügyminiszter úr korábban, mielőtt a pénzügyminiszteri bársonyszéket elfoglalta volna, e lőtte egy nemzetközi adótanácsadó és könyvelő cégben, nemzetközi adótervezéssel is foglalkozó cégben dolgozott, tehát igencsak otthon van e cégek kapcsán az adótervezéssel kapcsolatban. Magára a reklámtörvényre rátérve, a reklámtörvény - mint ahogy a címe is utal rá - nemcsak a tevékenységről szól, hanem annak a korlátairól is, hiszen mind területi, mind pedig témabeli korlátokat sorakoztat fel, hogy mit lehet és mit nem lehet reklámozni. Mondjuk, a területi határra egy példa, hogy iskolákban általában tilt ja a reklámot, néhány kivételtől eltekintve, de iskolán kívül, iskolán belül egyaránt tiltja a kiskorúak erkölcsi fejlődését károsító reklámot, a nemiséget szeméremsértően vagy túlsúlyosan bemutató reklámot, tiltja az erőszakos reklámot, vagy akár azt a re klámot is tiltja, amely bűncselekmény elkövetésére vagy környezetszennyezésre buzdít, vagy ennek a fontosságát, lényegét igyekszik csökkenteni. A javaslatom ebbe a sorba, ebbe a láncolatba illeszti bele az adóelkerülésre buzdítást, illetve az offshore cég alapítás reklámozását. Ezzel nyilvánvalóan nem tudjuk megszüntetni sem az adó elkerülését, sem pedig az offshore cégek alapítását. Ugyanakkor az újságolvasók számára, akik
