Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló tör... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2678 elnökének rendelkezésalkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általán os vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezésalkotási hat ásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatokat T/10996. és T/10997. számon, a bizottságok ajánlásait T/10996/1. valamint T/10997/1. és 2. számokon ismerhették meg. Most a két előterjesz tés együttes miniszteri expozéja következik. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmányának módosítá sáról szóló törvényjavaslat benyújtását kettős cél indokolta: egyrészt a jogalkotás hatékonyságának növelése, másrészt a jogbiztonság erősítése. Ennek érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi az alkotmánynak a jogalkotásra jogosultakat meghatározó rendel kezései körében, hogy autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője rendelkezés elnevezéssel jogszabályt adhasson ki. Ezen szerveknek számos esetben feladataik megfelelő ellátásához szükségük lehet jogi normák megalkotására is. Ha ez számukra nem biztosított, akkor a jellemzően technikai jellegű előírások csak magasabb jogforrási szinten jelenhetnek meg, ez pedig rugalmatlan szabályozást eredményez, vagy ellenkezőleg: csupán az eljáró szerv gyakorlata formálja a jogalkalmazást, ami viszont a jo gbiztonság sérelmével járhat. A törvényjavaslat az ezekből fakadó gyakorlati igényt elismeri, ám azt egyidejűleg megfelelő alkotmányos keretek között helyezi el. A rendelkezésalkotási jog feltételeként emiatt előírja, hogy azt az általános alkotmányi felha talmazáson túl a jogalkotásról szóló törvény konkrétan is biztosítsa az adott szerv számára. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A szerv vezetőjének jogalkotási joga a javaslat alapján származékos, azaz törvényi fel hatalmazás alapján adható ki rendelkezés. A rendelkezés a törvényjavaslat szerint a központi jogszabályok hierarchiájában a legutolsó helyet foglalná el, azaz sem törvénnyel, sem a kormány, a Magyar Nemzeti Bank vagy a miniszter rendeletével nem lehet elle ntétes. További garanciális előírás - és ez a rendelkezésnek mint tervezett normatípusnak a jellegéhez is igazodik , hogy a törvényjavaslat a rendelkezést nem általános hatályú jogszabályként határozza meg. A jogalkotásra feljogosítandó szerv rendelkezése inek lehetséges személyi hatályát ugyancsak a jogalkotásról szóló törvénynek kell meghatároznia, a tervezett alkotmánymódosítás szerint. E személyi hatály tipikusan és a javaslat szándéka szerint az adott autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal á ltal felügyelt személyeket és szervezeteket foglalhatja magában. A törvényjavaslat természetesen előírja az adott rendelkezés Magyar Közlönyben történő kihirdetésének kötelezettségét is, ezzel biztosítva annak korlátozásoktól mentes megismerését. Az említe tt előírásokat elsődlegesen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezésalkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításokról szóló törvényjavaslat tölti meg tartalommal. E javaslat kellő konkrétsággal megállapítja a felügyelet elnökének rende lkezésére vonatkozó általános előírásokat, és megadja a szükséges törvényi felhatalmazásokat is. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslat a jelenlegi helyzetben célszerű és erős eszközt biztosít a pénzügyi rendszer hathat ósabb felügyeletéhez, és ehhez tartozik a másik törvényjavaslat is. Ugyanakkor a javaslat emellett a jogalkotást lehetővé tevő
