Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
2672 születtek még meg, amelyek, mondhatni azt, bizonyos iparágakat is lehetetlen helyzetbe hoznak, gondoljunk csak például a repülőgépek hazai gyártásával kapcsolatos szabá lyozásokra, amelyek mind a mai napig nem történtek meg. A tárcának tehát bőven van mulasztása, csak az a baj, hogy ezzel a beterjesztett törvényjavaslattal ezt a mulasztást ebben a formában sajnos nem tudta pótolni. Néhány dolog van, amelyet meg kell említ eni, ami valóban pozitív ebben a törvényjavaslatban, bár olyan túlságosan nem tükrözi a szakmával való egyeztetést. Inkább azt mondom, hogy már a napi gyakorlat került a törvénybe beemelésre. Ilyen például a hatósági jogkörök kiterjesztése, bővítése, amely et, lehet azt mondani, talán az élet kényszerített ki, hiszen egyrészt a nemzetközi viszonylatban is megjelent sokkal magasabb szintű ellenőrzési igény és gyakorlat hozta ezt létre, illetve hosszúhosszú idők óta mondjuk már, hogy a gazdaságban mindenképpe n szükség lenne a cégek alapításával, működésével kapcsolatos sokkal komolyabb ellenőrzési gyakorlatra. Itt ebből most egy picit látunk, hiszen a légi közlekedés területén az újonnan megalakuló cégek számára újonnan kiadott működési és egyéb gazdasági tevé kenység folytatásához szükséges engedélyeknél, ott már feltétel lesz például a magánszemélyek esetében az erkölcsi alkalmasság vizsgálata, erre lehetőség lesz, illetve bizonyos korlátokat szab a törvény a gazdasági tevékenység végzésére, szabályozza, hogy Magyarországon bejegyzett cégeknek hogyan és milyen körülmények között lehet majd a szükséges engedélyeket megszerezniük. És még egy dolog, amire megint csak azt mondom, hogy ezt az élet erőszakolta ki, ha lehet ezt mondani: a le- és felszállóhelyekkel kap csolatos jogszabályi rendezés. Ez már, ha lehet ezt mondani, hosszú évek gyakorlata. Különböző rendeletekből összeollózva próbált a légiközlekedési hatóság a napi életnek, a napi gyakorlatnak megfelelni. Végre már a tárca eljutott oda, hogy ezeket törvényi szintre emelje. Még egyszer mondom, ha egyébként a légiközlekedési törvény valóban uniós előírásoknak megfelelő átdolgozására sor kerülhetett volna, akkor ezen már régesrégen túl lennénk, és nem lenne ebből semmilyen probléma, mint ahogy egyébként jogért elmezési problémák az elmúlt időszakban különböző repülőterek, illetve le- és felszállóhelyek engedélyeinek kiadásakor számtalan esetben előfordultak. És mi az, ami igazából nagyon komoly problémát vet fel a törvényjavaslat kapcsán? Már az 1. §ban azt leh et mondani, hogy olyannal találkozunk, amit nagy valószínűséggel nem gondoltak rendesen végig a tárcánál, amikor megszövegezésre került. Az addig rendben van, hogy akár a különböző szakszolgálati engedélyek kiadásakor, akár a cégek működésének elindításáná l a cégek tisztségviselőinek erkölcsi ellenőrzésére szükség van, illetve erre sor kerül. Tehát mondjuk, egy szakszolgálati engedélykérelemnél szükséges az erkölcsi bizonyítvány benyújtása, azonban az 1. §ban - és ez visszaköszön majd a 4., illetve a 6. §ban is - olyan kötelezettséget kíván róni a törvény a légiközlekedési hatóságra, amelyet meggyőződésünk szerint nem fog tudni teljesíteni. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a törvény szövegezése alapján, például egy helyszínen végzett, repülőtéren végze tt akár személyi, akár repülőtéri ellenőrzésnél a helyszínen a szövegértelmezés alapján le kell kérni valamilyen formában, mondjuk, az ellenőrzött személyekre vonatkozó bűnügyi nyilvántartási adatokat, amelyekről nemigen hiszem, hogy ma Magyarországon az a dott körülmények között kivitelezhetőek lennének. És ezt a törvény szövegezése kötelező jelleggel írja elő az ellenőrzést végzők számára. Még egyszer mondom, ez mind a benyújtott törvényjavaslat 1., 4., 6. §aiban visszaköszön, ezt mindenképpen módosító in dítvánnyal kell majd korrigálni, és erre fogunk is benyújtani módosító indítványt. Hiszen ha a mai gyakorlat, illetve a mai ellenőrzési rend és technikai feltételek mellett ezt szó szerint értelmezné valaki, akkor ez szinte teljes egészében kivitelezhetetl en lenne. A törvényjavaslat alapvető problémája a jelenleg hatályos légiközlekedési törvény 67. § (7) bekezdése. Igazából ezzel az a probléma, hogy a kormány a jelenleg hatályos szöveget egy egyébként ide nem kapcsolódó törvénnyel, a bűnügyi nyilvántartásr ól szóló törvénnyel, ha lehet azt mondani, csempészte be, amely igazából egy nagy salátatörvény volt. Ugyanis az eredeti szöveget az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és beillesztésre került a bűnügyi nyilvántartásról
