Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NYUL ISTVÁN (MSZP):
2647 vezettük be. A mindennapi élet igazolná ennek jogosságát, és engedjék meg, hogy ebből a törvényjavaslatcsomagból néhány gondolatot kiemel jek, amelyek alátámasztják előbbi állításomat. Ennek egyik legfontosabb eleme az egészségügyi közszolgáltatás kiszervezésére vonatkozó törvényjavaslat. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek szakellátási kötelezettségüket ellátási szerződésben rögzítsék valamely egészségügyi szolgáltatóval. A szerződés nagyon pontos feltételrendszert ír elő, ami eddig ilyen részletesen nem volt még szabá lyozva. A javaslat rögzíti a szakellátási feladatokat, de nem mentesíti a fenntartó önkormányzatokat a szakellátás biztosításának felelőssége alól. A javaslat megfogalmazza a szerződés tartalmi elemeit, a szerződés időtartamát, valamint a szerződésből való kizárás szabályait. Nagyon fontos, hogy ellátási szerződés csak a finanszírozási szerződés szerinti szolgáltatások összességére köthető, mert kizárja a kimazsolázás lehetőségét, amivel, tudjuk, régebben nem egy helyütt éltek. A javaslat azonnali felmondás t is lehetővé tesz, amennyiben zavartalan ellátás nem biztosítható. Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles vagyoni garanciát adni, ami nagyon fontos dolog. Ez lehet bankgarancia, pénzbeni garancia vagy a kettő együttvéve. A vagyoni biztosíték mértéke az előző tárgyév éves bevételének egynegyedét jelenti. Például egy olyan intézmény, amelynek 3 milliárd forint az éves bevételi forgalma, ott bizony 750 milliót kell letétbe helyezni. Sajnos, az eddigi példák nem ezt igazolták, közel ennyit nem kel lett letenni az ilyen szerződéskötéseknél. Nagyon fontos az ellátás nyújtásának folyamatossága, ezért a javaslat előírja, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de nem lehet 3 évnél rövidebb lejáratú. A szerződésben is rögzíteni kell, hogy rendkívüli fe lmondás esetén a folyamatos ellátás mindenképp biztosítható. A rendes felmondás 3 év után 6 hónap felmondási idővel lép életbe. A szerződésnek nagyon fontos eleme, hogy tartalmaznia kell a dolgozók munkáltatására, továbbfoglalkoztatására vonatkozó garanciá lis elemeket is. Nagyon fontos a zavartalan működéshez a megfelelő ellenőrző rendszer fenntartása, működtetése. Ha egy működtető több intézményt működtet, akkor különkülön számlán kell mindezt vezetni, ez is a nagyobb átláthatóság, a nyomon követés, az el lenőrzés célját szolgálja. Rendkívüli felmondással járhat a 60 napon túli köztartozás, ha ennek mértéke az éves bevétel 3 százalékát meghaladja, és nem sikerül csökkenteni. Ha a 6 százalékos hiányt 3 hónapon belül nem sikerül 3 százalék alá vinni, ez is a szerződés felmondásával járhat. Ilyenkor lép be az a vagyoni garancia, amely a további zavartalan működéshez elengedhetetlenül szükséges. Tisztelt Képviselőtársak! Ha ezek a garanciák, és nem soroltam fel az összes kitételt ebben a törvényjavaslatban, élet be léptek volna, nem lenne hangos ma a sajtó a különböző magánbefektetők ilyen típusú működtetésével, és nem lenne jó néhány önkormányzat nehéz helyzetben emiatt. De nézzük tovább! A törvényjavaslat 59. §a foglalkozik az intézeten kívüli szülés kérdésével . Felhatalmazást ad a kormánynak az intézeten kívüli szülés szakmai szabályainak és kizáró okainak meghatározására. Miért kell ezzel foglalkozni? Részben, mert van egy társadalmi szükségszerűség, társadalmi igény, részben pedig, mert Európa sok országában ez már mindennapi gyakorlat. Gondolkodnunk kell azonban ezen a dolgon egy kicsit, mert emlékszünk arra is, hogy hány szülőotthon szűnt meg Magyarországon néhány évvel ezelőtt. Oka volt ennek? Nyilván oka volt ennek az, hogy a megfelelő magas szintű egészsé gügyi ellátást a szülés során nem tudták biztosítani. Ezért törvény, hogy egészségügyi intézményben, szakellátó intézményben szabad a szülést levezetni, ahol minden lehetőség adva van egy biztonságos szülés levezetésére. Azt hiszem, nagyon körültekintően k ell eljárni, amikor ez rendeletben szabályozásra kerül, hiszen nem szabad veszélyeztetnünk azokat a mutatóinkat, amelyek kétségtelenül jók, az anya- és csecsemőhalálozás terén európai viszonylatban is követendő, jónak mondható. Tehát életszerű a dolog, szü kséges a szabályozás.
