Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2620 megfelelő eszközök a jogszabályokban foglaltak kikényszerítéséhez. Az ÁNTSZ hatósági eljárásaiban a jelenleg hatályos jogszabály ok alapján szabálysértési bírság, közigazgatási anyagi jogi bírságok, illetve a Ket. szerinti eljárási bírságok kiszabására jogosult. Közigazgatási anyagi jogi bírságként a szolgálat a jelenleg hatályos szabályozás alapján a kémiai biztonsági előírások bet artása érdekében kémiai terhelési bírságot, a nem dohányzók védelmére vonatkozó rendelkezések megszegése esetén pedig egészségvédelmi bírságot szabhat ki. A további szakterületeken a jogszabályok nem teszik lehetővé a határozati kötelezésen kívül más jogkö vetkezmény alkalmazását, így a gyakorlatban az történik, hogy az ÁNTSZ hoz egy határozatot, amiben kötelezi a szolgáltatót valamilyen elvárt viselkedésforma betartására, ezt a szolgáltató vagy megteszi, vagy nem teszi meg. Én úgy gondolom, hogy ezzel az eg észségügyi bírság bevezetésével kikényszeríthető a jogkövető magatartás. Tisztelt Képviselők! Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításának a következő lényeges pontjai vannak. Az utóbbi néhány év jogalkalmazói tapasztalatai alapján a működ ési nyilvántartásba való felvétel, törlés és megújítás eljárási rendje mindenképpen pontosításra szorul. Meghatározásra kerül az az időtartam, hogy a diploma megszerzésétől számítva mennyi időn belül lehet továbbképzési kötelezettséget előírni, illetve tov ábbképzési kötelezettség teljesítése nélkül bekerülni a nyilvántartásba. Ezen kívül - összhangban az uniós alapelvekkel - a törvény elfogadása esetén lehetővé válik a külföldön végzett egészségügyi tevékenység gyakorlati pontként a továbbképzési rendszerbe n. A javaslat meghatározza az egészségügyi ágazati képzési formákat és azok legfontosabb jellemzőit. A törvényjavaslat módosítja az egészségügyi törvényben szereplő pszichoterápiáról szóló definíciót, meghatározásra kerül, hogy a klinikai szakpszichológiai és pszichoterápiás tevékenységet ki, milyen célból és milyen feltételek mellett végezheti. A javaslat megállapítja a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségv etési szervekre irányadó külön rendelkezéseket, amelyeket mindenképpen szükséges törvényi szintként szabályozni. Tisztelt Képviselők! Az Európai Unió Bírósága 2009 májusában gyógyszertártulajdonlás ügyében döntést hozott. Az íté let kimondta, hogy nem ellentétes az Európai Közösséget létrehozó szerződés letelepedés szabadságáról szóló EK 43as és EK 48as cikkekkel az olyan nemzeti szabályozás, amely megakadályozza, hogy a gyógyszerészi képzettséggel nem rendelkező személyek gyógy szertárak tulajdonjogát megszerezhessék, illetve gyógyszertárat üzemeltessenek. Mindamellett, hogy a Bíróság által hozott ítélet nem keletkeztet jogalkotási kényszert a magyar szabályozásban, jelen törvényjavaslat keretében a lakosság érdekét és igényeit s zolgáló tényleges többletszolgáltatás biztosítása érdekében szigorítani kívánjuk a gyógyszertárlétesítés feltételeit, továbbá tekintettel arra, hogy a teljes liberalizáció hatásának felülvizsgálatára hosszabb távú elemzés szükséges, ezért a törvény tervez etében a teljes liberalizáció időpontjának 2013ra történő elhalasztását javasoljuk. Ez egyben a gyógyszerész szakmai szervezetek kérése is volt. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan része a törvénynek, amely minden képviselő támogatását fogja élve zni. Egyéb egészségügyi tárgyú törvények módosítása. A kémiai biztonságról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló uniós irányelvek átvezetése a magyar jogsza bályrendszeren. (Török Zsolt elfoglalja a jegyzői széket.) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása többirányú. Egyrészt felhatalmazást kap az egészségügyi államigazgatási szerv, hogy szűrési célból egészségügyi adatokat kezelhessen. A módosítás másik elemének célja a nemzeti rákregiszter hatékonyabb működésének biztosítása. Szintén új elemként kerül feltüntetésre a munkavédelmi hatóságok adatkezelési jogosítványa. Az egész ségügyi adatok kezeléséről szóló törvény módosítása tartalmazza továbbá a bejelentendő fertőző betegségek körének
