Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 10 (241. szám) - A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz):
2602 A büntetett előélethez kötött foglalkoztatási korlát egyértelműen alapvető jog korlátozásán ak minősül. Erre tekintettel a javaslat törvényi szintre emeli azokat a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályokat, amelyek valamely foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez és fenntartásához a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltéte lt írnak elő. A javaslat tartalmazza azoknak a törvényeknek a módosítását is, amelyek nem feltétlenül foglalkozáshoz, hanem valamely bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásához követelnek meg büntetlenséget vagy más, a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt, illetve annak igazolását. Képviselőtársaink! Kiemelnék egy olyan törvényt a törvényjavaslat által érintettek közül, amelynek kapcsán egy érdekes jogi problémára is rávilágíthatok. Az ügyészségi szolgá lati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény értelmében az ügyészi kinevezés feltétele a büntetlen előélet, továbbá az ügyészi kinevezés akadálya, ha a kinevezni kívánt személy büntetlen előéletűnek tekintendő ugyan, de korábban bűncselekm ény miatt szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára ítélték, illetőleg akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Az ügyészségről szóló törvény hatályos rendelkezése alapján a munkáltatói jogk ör gyakorlója szabadon, a törvényben rögzített szempontok nélkül mérlegelheti az adott tisztségre pályázó személy bűnügyi személyes adatait, jóllehet ehhez a törvény megköveteli a pályázó hozzájárulását is, amely azonban a jogviszonylétesítés feltétele. J óllehet a pályázó bűnügyi személyes adatainak a munkáltató részére történő korlátlan rendelkezésére bocsátása nem törvény kötelező adatkezelést előíró rendelkezésén, hanem a pályázó hozzájárulásán alapul, így az formálisan megfelel a személyes adatok védel méről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt követelménynek, az adatkezeléshez való hozzájárulás azonban valójában nem tekinthető önkéntesnek. Az önkéntesség csupán látszólagos. A hivatkozott törvényi rendelkezésekben meghatározott esetben a pályázó ugyanis nincs tényleges választási helyzetben, tekintettel arra, hogy hozzájárulás híján a pályázó kinevezése nem terjeszthető elő. A javaslat ennek megfelelően úgy módosítja a hatályos szabályozást, hogy teljeskörűen rögzíti az ügyészi tisztség betöltésének törvényi feltételeit, azon bűnügyi előéletre vonatkozó adatok kimerítő meghatározásával is, amelyek az ügyészi tisztség betöltését kizárják, másrészt átalakítja az e bűnügyi személyes adatok ellenőrzésére vonatkozó szabályozást is úgy , hogy a feltételek fennállását a pályázó a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Egy ilyen tartalmú szabályozás alkalmas az adott tisztség betöltése feltételeinek ellenőrzésére, ugyanakkor a pályázó inf ormációs önrendelkezési jogának legenyhébb korlátozásával járó eszköz. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista frakció úgy ítéli meg, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján szükségszerű jogalkotási feladat okat ró az Országgyűlésre, ezért az elfogadását támogatjuk. Reményeinket fejezzük ki az iránt, hogy a törvényjavaslat kétharmados és természetesen a feles törvényi részei kapcsán is számíthatunk az ellenzéki frakciók támogatására. Köszönöm szépen, hogy meg hallgattak. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kontrát Károlyé a szó. DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Alkotmánybíróság 144/2008. ABhatározata megállapította, hogy a bű nügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e rendelkezéseket 2009. június 30a napjával megsemmisítette. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
