Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 10 (241. szám) - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
2585 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bizottságunk a törvényjavaslatot megtárgyalta, és 15:12 arányban általános vitára alkalmasnak találta. Többségünk véleménye a törvényjavaslattal kapcsolatban az , hogy igen örvendetes, hogy ez bekerült a parlament elé. Nyilvánvalóan az apropóját adhatta az európai uniós szabályozás teljes hazai harmonizációja, de nyilvánvalóan a törvényjavaslatban megjelennek más elemek is; adott esetben fő szándékként az, ami az elmúlt 33,5 évben azért végigvonul a kormányzat és a parlament többségének tevékenységében, mármint hogy a hazai fogyasztóvédelmet következetesen erősítsük. Ennek keretében került módosításra a fogyasztóvédelmi törvény, és a tisztességtelen kereskedelmi g yakorlat tilalmáról szóló törvény is ennek szellemében született meg. És a két törvény között, a mostani törvényjavaslat és az említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény között az összefüggéseket nem lehet nem észrevenni. A má sik, ami fölmerül ebben a törvényjavaslatban, hogy nem egyszerűen csak az uniós harmonizációt végzi el, hanem fölhasználja azokat a tapasztalatokat, amelyek az elmúlt években kialakultak a pénzügyi fogyasztóvédelem területén. Itt el kell mondanom, valóban magam is azon a véleményen vagyok, hogy bizony a pénzintézetek és az állampolgár közötti viszony, a hitelfelvevő és a hitelnyújtó közötti viszony nem egyenrangú, ebben segíteni kell, javítani kell, erősíteni kell az állampolgár, a hitelfelvevő pozícióját. Ez a törvény ebben jelent fontos előrelépést, amennyiben javítja a tájékoztatási kötelezettségektől kezdve a hiteltől való elállás lehetőségéig egy csomó ponton a fogyasztó lehetőségeit. Nem lehet arról nem említést tenni, hogy egyébként e mellett a törvén yjavaslat mellett benyújtásra került a pénzintézeti törvény, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása következő napirendi pontként jelenik meg a Ház ülésén. És ezek a törvények összességében fogják javítani a fogyasztói pozíciókat a pénzügyi fogyasztó védelem területén itt Magyarországon. Ezt többségünk igen jónak tartja. Úgy vélem, hogy persze módosítókkal majd segítjük ezeknek a törvényeknek a hatékonyságát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szép en, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselő úrnak, Dancsó Józsefnek adom meg a szót. DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Már a bizottsági kisebbségi véleményben is jele ztem azt, hogy számos ponton problémák vannak ezzel a törvényjavaslattal, de úgy gondolom, szerencsés, ha áttekintjük ezen keretek között is, hogy hogyan is állunk a fogyasztóvédelemmel, mégpedig a pénzintézetek, a hitelfelvevők kapcsán, vonatkozásában. Ma gyarországon, úgy gondolom, ebben egyetérthetünk, viszonylag alacsony pénzügyi kultúrával rendelkeznek a fogyasztók. Egyrészt lehet, hogy ez az iskolai oktatás hiányosságaira vezethető vissza, másrészt pedig talán arra, hogy soha nem voltak igazán rákénysz erítve arra, hogy elmélyüljenek egyegy pénzügyi konstrukció, pénzügyi eszköz ismeretében, ezáltal bizony számos hiányosság merült föl. Ezt a tudásbeli problémát gyakran azok a hitelnyújtók, pénzintézetek, amelyek erre szakosodtak, ki is használták. Emléke zzünk csak az elmúlt évek vagy évtizedek komoly pénzügyi botrányos eseteire. Különösen azon hitelek esetében van jelenleg ilyen probléma, amelyeket egy szóval ilyen gyorskölcsönöknek szoktak nevezni, ahol bizony a könnyű pénzhozzájutási lehetőség ígéretétő l számosan elcsábultak, és gyakorlatilag garmadával vették fel a hitelt. A pénzintézetek, a pénzügyi közvetítők a kellő tájékoztatást, az alapos felvilágosítást mellőzték, és gyakorlatilag csak az előnyeit hangsúlyozták ezeknek a hiteltípusoknak, hitelfajt áknak. Arról nem is beszélve, hogy az az úgynevezett teljes hiteldíjmutató, amely tényleges összes költségét jelezte egyegy hitelfelvevőnek, gyakorlatilag az egekbe szállt, és olyan terheket jelentett,
