Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 10 (241. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2494 megállapodása alapján született furcsaság. Javasolom csak azoknak a figyelmébe, akik majd hiányolni fogják már a délután folyamán az ellenzéki hozzászólásokat. (Keller Lá szló közbeszól.) (9.20) Hadd kezdjem azzal, tisztelt Keller László, itt a közbekiáltása után, hogy ez a kormány úgy adta be, úgy készítette elő ezt a költségvetést, emlékezzünk vissza, nem volt olyan régen, hogy magával a válsá ggal sem volt tisztában. Amikor 2008 őszén a válság első komolyabb, érezhető jelei megjelentek, akkor a kormány gazdaságpolitikával foglalkozó államtitkárai, miniszterei, sőt maga a miniszterelnök is arról beszélt, hogy nincs is válság, az ellenzék csak ri ogat, a válság apostolai vagyunk, hangzott el az akkori miniszterelnöktől, Gyurcsány Ferenctől. És Gyurcsány Ferenc akkori gazdasági minisztere, Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy a magyar lakosság nagy része ezt a válságot alapvetően majd csak a tévén k eresztül fogja megtapasztalni. Nos, tisztelt képviselőtársak, nem a tévén keresztül tapasztaljuk ezt a válságot, benne vagyunk nyakig, és éppen amiatt, mert önök késlekedve ismerték fel ezt a válságot, később reagáltak rá, ez a válság sokkal mélyebb és sok kal hosszabb lesz Magyarországon, mint a környező országokban. Persze, azt is hozzá kell tennem, hogy ennek oka nemcsak az önök késlekedése, hanem az is, hogy az elmúlt években Magyarországon már jelentős gazdasági visszaesés volt, miközben a környező orsz ágok 68, sőt volt, amelyik 10 százalékos növekedést is elért. A magyar gazdaság pedig még azt az ütemet sem tudta teljesíteni, amivel a nyugateurópai országok növekedtek a konjunktúra időszakában. Tehát igen, a magyar válság már 45 éve itt van velünk, a z önök gazdaságpolitikájának köszönhetően, és erre jött rá az a világgazdasági válság, ami a magyar lakosságot, a magyar gazdaságot sokkal mélyebben érinti. Így került sor ennek a költségvetésnek az előkészítésére. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyez ni, mert ebből a szempontból folytonosságot látunk, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon, a gazdaságpolitika szempontjából szinte teljesen mindegy, ugyanazokkal az eszközökkel élnek, ugyanazokat a gazdaságpolitikai eszközöket használják. Sőt, azt kell monda nom, hogy még a sikerpropaganda is ugyanaz. Hiszen Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy nagy a jólét, és az ő akkori egyik minisztere hirdetést adatott fel arról, hogy irigyel bennünket Németország, Franciaország, Spanyolország, most pedig már Bajnai Gordo ntól és a pénzügyminiszter úrtól, akit elég ritkán láthattunk itt a költségvetési vita során, arról hallhattunk, hogy túl vagyunk a nehezén, már jövünk kifelé. Sőt, most már arról is hallhattunk, hogy Csehország és Lengyelország fog bennünket hamarosan iri gyelni, annyira jók a makrogazdasági számaink. Ez a költségvetés sem arról szól, hogy olyan túlságosan jól állnánk. Ha valaki megnézi a deficitmutatónkat, az államadósság mértékét, ha megnézi azt, hogy a magyar államadósság finanszírozásához milyen külső s egítség kellett az országnak, hogy miért is kellett nekünk először az IMFhez fordulni azért, hogy az ország ne menjen csődbe, ne omoljon össze, akkor jól látható, hogy itt nagyon súlyos problémák vannak, amiket nem lehet egykét hónap alatt orvosolni. Eze k a számok itt vannak még velünk, nem is egészen értjük, hogy miről beszél a kormány, amikor megint elkezdte a sikerpropagandát. Amikor nem tudjuk a számokat magyarázni, akkor jön a kozmetikázás, a trükkök időszaka. Mintha ez térne most megint vissza. Emlí tettem már a tegnapi nap folyamán államtitkár úrnak, nem mondok neki újat ezzel, hogy furcsa módon most is a választások előtt kerül sor a bruttó hazai termék számításának módszertani változtatására a KSHban. Érdekes módon a KSH elnöke gyorsan nyugdíjba i s megy, és egy új személyt neveznek ki elnöknek. Furcsa módon találkoznak ezek az események azzal, hogy közben a 2008ra vonatkozó bruttó hazai termék összege vagy mértéke is változott. Ahogy említettem is, hirtelen 3,4ről 3,8 százalékra növekedett a tava lyi hiány; 0,10,2 százalékos eltérés persze belefér a rendszerbe, de 0,4 százalékos? Az történik most is, mint amit 20052006ban megtapasztaltunk, elkezdenek visszafelé könyvelni bizonyos tételeket, amit nem tudnak eltüntetni ebben az évben, azt vagy elő re, a jövőre tolják ki, 20102011re, vagy pedig, ha van rá mód, akkor visszafelé, a zárszámadási törvény kapcsán. Ez történt most is. Ezért mondjuk azt, hogy persze lehet trükközni, lehet kozmetikázni a számokat, csak
