Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 9 (240. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2455 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy igen nagy figyelmet fordítottak képviselőtársaim erre az indítványra. Külön megtiszteltetés számomra, hogy B abák képviselő úr még a kereskedelmi rádió lehetőségét is felhasználta, hogy megismerje az álláspontomat. És akkor máris van egy közös pont, amiben egyetértünk, hiszen emlékezetem szerint ebben a rádióműsorban elmondtam, amit most ön is elmondott, hogy ala pvető célja ennek a törvénymódosításnak, hogy a fenntartó, a tantestület, a szülők, középiskolában a nagyobb diákok álljanak szóba egymással, beszéljenek egymással, állapodjanak meg, és találják meg a legjobb megoldást. (Babák Mihály: A pedagógus mondta, n em én.) Egyébként az iskola egy rendkívüli speciális intézmény, nem pusztán egy munkahely. Az iskola egy nagy közösség, amely akkor működik jól, ha ebben az iskolában együttműködés van. Az emberi viszonyok hozzák létre a nevelést, az eredményt, tehát nem l ehet összevetni az iskola működését, mondjuk, egy autógyártó üzem működésével, mert egészen mások a követelmények. Nem szeretnék részletesen kitérni, megköszönöm képviselőtársaim felvetéseit, várjuk a módosító indítványukat. Az előterjesztők nevében tudom mondani, ahogy itt már el is mondta Szabó képviselő úr és mások, hogy támogatunk minden olyan javaslatot, minden olyan módosító indítványt, amely például az igazgató kijelölése, megválasztása kapcsán azt a célt támogatja vagy jobban megoldja, mint a mi jav aslatunk. Egyet szeretnénk elérni, hogy ne lehessen semmibe venni a tantestület és a szülői közösség, diákönkormányzat véleményét, ha ezt komolyan teszik, ha felelősségteljesen a saját közösségük életébe bele kívánnak szólni. (19.00) Azt gondolom, hogy dem okrácia van Magyarországon - Babák képviselő úrnak ebben igaza van , de nem mond ellent a demokrácia szabályának, a demokrácia elveinek nem mond ellent az, ha a saját életükben a nagyobb vagy a kisebb diákok - kiki a maga életkorának megfelelően - bele t udnak szólni, hiszen azok a középiskolás diákok, polgármester úr, egy év múlva önre fognak szavazni a városában, és igenis, az iskolának az én hitem szerint feladata az, hogy felelős közéleti magatartásra, felelős hozzáállásra is nevelje a fiatalokat. Ehhe z várjuk, várom a képviselőtársaim nevében, az előterjesztők nevében is a támogatásukat. Az érettségiről se szeretnék most hosszan beszélni. Én középiskolai igazgatóként vettem részt abban a folyamatban, amely a kétszintű érettségi kidolgozására, elveinek a kialakítására vonatkozott. Az én emlékezetem és az én feljegyzéseim szerint most nem történik más, mint az emelt szintű érettségi, a kétszintű érettségi eredeti koncepciójának a bevezetése. Elmondták, Arató államtitkár úr részletesebben, nem kívánom ezt megismételni. A feltételrendszer ehhez megvan, a standardizált vizsgakövetelmények megvannak. Persze lehet ezen korrigálni, változtatni, a felsőoktatás igényeit is figyelembe venni, de ezek kialakultak. A középiskolában az óraszámokat 11. és 12. évfolyamon az alapóraszám 6065 százalékában határozta meg a törvény, a bontási keretet, éppen azért, hogy fel tudjanak készülni a gyerekek a magasabb követelményekre. Tehát én még ma is meggyőződéssel állítom azt, hallom azokat az érveket, hogy talán túl gyors, túl korai, de az én meggyőződésem szerint 2012ben már az őszi vizsgaidőszakban, az őszi felvételinél felvehetnének az egyetemek olyan diákokat, akik legalább egy vagy esetleg két alaptantárgyból felkészültebbek. Egyetértek én azzal, Hoffmann képviselő asszon y, hogy az általános műveltséget is emelni kell, de azért aki bemegy a Műszaki Egyetemre, azt ne matematikából kelljen korrepetálni, és aki bemegy a bölcsészkarra, bármelyik intézménybe, azt ne az anyanyelvéből és történelemből kelljen korrepetálni. A közé piskola 18 éves korig, az iskolában eltöltött 12 év arra való, hogy készüljön fel a fiatal arra a továbbtanulásra, arra is való, hogy készüljön fel, amire készül a későbbiekben. Ezt szolgálná a törvényjavaslat, és ebben is kérem és várom a korrekciókat, a módosító javaslatokat. De itt nem voltam még meggyőzve arról, hogy nem lehet 2012ben így felvételiztetni. Körülbelül 70 ezer magyar fiatal lépne be úgy a felsőoktatás kapuján két év múlva, hogy nagyobb esélye lenne a színvonalas felsőoktatási képzettség m egszerzésére, mint ahogy ma teszik. Én megérettnek látom erre a feltételeket, a felsőoktatás
