Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 9 (240. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
2445 Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A törvénymódosítás fő célja tehát az európai uniós harmonizációs kötelezettség teljesítése, azonban ezzel együtt olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek a szakképzésben részt vevő és a vizsgaszervezési szolgáltatók érdekeit is egyaránt szolgálják. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító és kapcsolódó módosí tó javaslatokkal együtt fogadja el. Elnök úr, köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön fogunk majd dönteni. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény mód osításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. TataiTóth András és más MSZPs képviselők önálló indítványát T/10979. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/10979/1. számon megismerhették. Tisztelt Országgyűlés! Miután írásban senki nem jelentkezett, kérdezem, hogy kíváne valaki szólni a vitában. Gombnyomással jelezze! Úgy látom, hogy egy képviselő biztosan lesz, Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselő asszonya. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Kö szönöm szépen, elnök úr. Két témához szeretnék hozzászólni, amelyet ez a benyújtott törvénymódosítás érint. Az egyik az igazgatóválasztás, illetve igazgatókinevezés kérdése, amelyben látom az előterjesztők jó szándékát. Kétségtelen, hogy az az iskola, amel y történetesen egy olyan igazgatóval kénytelen működni, akit a nevelőtestület jelentős része nem támogatott, kudarcra van ítélve. (18.20) Ezért mi is fontosnak tartjuk, hogy valamilyen formában a törvény, a szabályozá s oldja meg azt a helyzetet, amely a '93as - ha jól emlékszem az évszámra - alkotmánybírósági határozat következtében beállt, amikor is elvette a tantestülettől a valóban fajsúlyos jogot a tekintetben, hogy beleszólhasson az igazgatója kérdésébe. Azóta so k olyan eset vált ismertté, amely arról tanúskodik, hogy a tantestület nem támogatta az igazgatót, a fenntartó mégis kinevezte; ezek általában mindig botrányba fulladtak. Ezért a jó szándékot, amit, azt hiszem, a 7. § tartalmaz - meg egyéb paragrafusok is , hogy tudniillik, az iskola dolgozóinak legyen bizonyos érdemi beleszólásuk az igazgató kinevezésébe, ezt önmagában támogatni tudjuk, de az itt közölt megoldást azért nem tartjuk szerencsésnek. Mert akiknek döntő szava kell hogy legyen - már amennyit meg lehet tenni e téren , az a nevelőtestület, és nem szerencsés, ha az alkalmazotti testületre, tanulókra, szülőkre egyaránt és a nevelőtestület egészére vonatkoztatjuk ezt a bizonyos 40 százalékos határt. Egészen más a munkakapcsolat, a munkaviszony és a p szichológiai kapcsolat egy iskolában az igazgató és a tanárok között, hiszen itt azonos végzettségű, a hierarchiában egymástól kevésbé elszakadó emberekről van szó, akiknek pedagógiailag együtt kell működni - itt fontos a támogatás , és egészen más az iga zgató és a takarító, az igazgató és a portás között, akik alkalmazottak, és ez egy egészen másfajta munkaviszony. Ezért tehát az itt szereplő konkrét megoldást nem támogatjuk, be fogunk nyújtani -
