Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 21 (222. szám) - Dr. Gruber Attila (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Botrány és szégyen” címmel - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz):
229 az ajánlásokat és a véleményt, akkor elfogadták azt is, hogy nem volt stratégia . Ezért ön hiába mondja, hogy a bolognai egyezmény, ez nem nemzeti felsőoktatási stratégia. A legsúlyosabb megállapítása az Állami Számvevőszék jelentésének ez volt, hogy hűbelebalázs módjára, kapkodva, úgy irányítják a felsőoktatást, aminek eredménye, hog y hetente új törvénymódosításokat vagyunk kénytelenek tárgyalni, és számolatlanul folynak el azok a milliók, amelyeket nem tudunk hasznosabb célra költeni. Ezek miatt a válaszát sajnos nem tudom elfogadni. (Közbeszólás a Fidesz soraibó l: Helyes. - Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Ha jól értettem, akkor a képviselő asszony nem fogadta el a választ. (Dr. Hoffmann Rózsa: Mondtam.) Úgyhogy kérdem akkor a tisztelt Házat, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Most szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 190 igen szavazattal, 142 nem ellenében, és 3 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Dr. Gruber Attila (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Botrány és szégyen” c ímmel ELNÖK (dr. Katona Béla) : Gruber Attila, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez: “Botrány és szégyen” címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. GRUBER ATTILA (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Úgy tűnik, hogy nekem is államtitkár urat kell interpellálnom. Tisztelt Államtitkár Úr! E helyzetben, amelybe a kormány számos hibája juttatta nemzeti diplomáciánkat is, természetesen érthető, ha a minisztérium igyekszik minden lehetséges eszközzel, például fölöslege ssé vált ingatlanok értékesítésével növelni bevételeit. Mindez nem is lenne baj, ha nyílt, átlátható formában, az ország érdekeire figyelemmel történne mindez. Sok pletyka kapott szárnyra már korábban is a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet sorsáról, eladásáról is. Hivatalos híradások helyett kiszivárogtatott információk szóltak csak az állami vagyon orosz oligarchák kezébe történő átjátszásáról, s persze az illetékes szakállamtitkár ígérete, amely szerint az ügyletek minden vonatkozó dokumentuma megta lálható lesz a tárca hivatalos honlapján, nos, ez is csak ígéret maradt. Nem kerülte el a gyanús ügylet az Állami Számvevőszék figyelmét sem, amely az MNV Zrt. 2008. évi tevékenységének ellenőrzésekor botrányos szabálytalanságokra bukkant. A Külügyminiszté rium vagyonkezelésében lévő ingatlan zártkörű pályázaton történő értékesítése nem adott lehetőséget a magyar érdekeltséggel bíró társaságok pályázati részvételére. (Zaj.) Mindemellett az adásvételi szerződés egy korábbi jogszabályba ütköző, így az ÁSZ megá llapítása szerint semmis szerződésre hivatkozik. Elnézést, elnök úr, nem értem a saját szavam. (Az elnök csenget.) Az ügyletet ráadásul a pénzügyi tranzakciók adatai alapján már legalább 93 munkanappal az előtt végrehajtották, hogy azt a Nemzeti Vagyongazd álkodási Tanács jóváhagyta volna, az összeget pedig az a Luxemburgban bejegyzett társaság utalta át, amelyet csak nyolc hónappal később nyilvánítottak az egyébként szabálytalan pályázat nyertesének. Tisztelt Államtitkár Úr! A moszkvai kirendeltség ügyében miért nem érvényesek az átláthatóság nemes elvei? Csak nem haveri, üzlettársi alapon dől el a külföldön lévő magyar állami vagyon sorsa?
